Zsoltárok 120

1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

NI ai apwal akan i likwir won Ieowa, a ap kotin mani ia.

2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!

Main Ieowa, kotin dore ia la, jan au en me kin likam, o lo en kotaue.

3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

Da me lo likam kak wiai on uk, o da me a kak kapwaiada!

4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

A rajon kananan kajik katieu kon kan ren me kelail amen, dueta kijiniai nan alek.

5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

Meid apwal on ia, ai kairu nan Mejek, o ai kaujon impan im en men Kedar!

6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

Meid warai on ai kaukaujon ren aramaj akan me kin tataki muei mau.

7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.

I inon ion muei mau, a ni ai pan lokaia, re kin mauki mauin.