< Zsoltárok 12 >

1 Az éneklőmesternek a seminithre; Dávid zsoltára. Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül.
Au maître de chant. Sur l'octave. Chant de David. Sauve, Yahweh! car les hommes pieux s'en vont, les fidèles disparaissent d'entre les enfants des hommes.
2 Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak.
On se dit des mensonges les uns aux autres; on parle avec des lèvres flatteuses et un cœur double.
3 Vágja ki az Úr mind a hizelkedő ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.
Que Yahweh retranche toutes les lèvres flatteuses, la langue qui discourt avec jactance,
4 A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?
ceux qui disent: " Par notre langue nous sommes forts; nous avons avec nous nos lèvres: qui serait notre maître? "
5 A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik.
" A cause de l'oppression des affligés, du gémissement des pauvres, je veux maintenant me lever, dit Yahweh; je leur apporterai le salut après lequel ils soupirent. "
6 Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.
Les paroles de Yahweh sont des paroles pures, un argent fondu dans un creuset sur la terre, sept fois purifié.
7 Te Uram, tartsd meg őket; őrizd meg őket e nemzetségtől örökké.
Toi, Yahweh, tu les garderas; tu les préserveras à jamais de cette génération.
8 Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.
Autour d'eux les méchants se promènent avec arrogance: autant ils s'élèvent, autant seront humiliés les enfants des hommes.

< Zsoltárok 12 >