< Zsoltárok 116 >

1 Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.
Das ist mir lieb, daß der HERR meine Stimme und mein Flehen hört.
2 Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben.
Denn er neigte sein Ohr zu mir; darum will ich mein Leben lang ihn anrufen.
3 Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam. (Sheol h7585)
Stricke des Todes hatten mich umfangen, und Ängste der Hölle hatten mich getroffen; ich kam in Jammer und Not. (Sheol h7585)
4 És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!
Aber ich rief an den Namen des HERRN: O HERR, errette mein Seele!
5 Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.
Der HERR ist gnädig und gerecht, und unser Gott ist barmherzig.
6 Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.
Der HERR behütet die Einfältigen; wenn ich unterliege, so hilft er mir.
7 Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.
Sei nun wieder zufrieden, meine Seele; denn der HERR tut dir Gutes.
8 Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstől:
Denn du hast meine Seele aus dem Tode gerissen, meine Augen von den Tränen, meinen Fuß vom Gleiten.
9 Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén.
Ich werde wandeln vor dem HERRN im Lande der Lebendigen.
10 Hittem, azért szóltam; noha igen megaláztatott valék.
Ich glaube, darum rede ich; ich werde aber sehr geplagt.
11 Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.
Ich sprach in meinem Zagen: Alle Menschen sind Lügner.
12 Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?
Wie soll ich dem HERRN vergelten alle seine Wohltat, die er an mir tut?
13 A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.
Ich will den Kelch des Heils nehmen und des HERRN Namen predigen.
14 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt.
Ich will mein Gelübde dem HERRN bezahlen vor allem seinem Volk.
15 Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála.
Der Tod seiner Heiligen ist wertgehalten vor dem HERRN.
16 Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.
O HERR, ich bin dein Knecht; ich bin dein Knecht, deiner Magd Sohn. Du hast meine Bande zerrissen.
17 Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.
Dir will ich Dank opfern und des HERRN Namen predigen.
18 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt,
Ich will meine Gelübde dem HERRN bezahlen vor allem seinem Volk,
19 Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!
in den Höfen am Hause des HERRN, in dir Jerusalem. Halleluja!

< Zsoltárok 116 >