Zsoltárok 115

1 Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!

Non nobis, Domine, non nobis, sed nomini tuo da gloriam:

2 Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?

super misericordia tua et veritate tua; nequando dicant gentes: Ubi est Deus eorum?

3 Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.

Deus autem noster in cælo; omnia quæcumque voluit fecit.

4 Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.

Simulacra gentium argentum et aurum, opera manuum hominum.

5 Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;

Os habent, et non loquentur; oculos habent, et non videbunt.

6 Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;

Aures habent, et non audient; nares habent, et non odorabunt.

7 Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.

Manus habent, et non palpabunt; pedes habent, et non ambulabunt; non clamabunt in gutture suo.

8 Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, a kik bíznak bennök!

Similes illis fiant qui faciunt ea, et omnes qui confidunt in eis.

9 Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.

Domus Israël speravit in Domino; adjutor eorum et protector eorum est.

10 Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.

Domus Aaron speravit in Domino; adjutor eorum et protector eorum est.

11 A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.

Qui timent Dominum speraverunt in Domino; adjutor eorum et protector eorum est.

12 Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.

Dominus memor fuit nostri, et benedixit nobis. Benedixit domui Israël; benedixit domui Aaron.

13 Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.

Benedixit omnibus qui timent Dominum, pusillis cum majoribus.

14 Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.

Adjiciat Dominus super vos, super vos et super filios vestros.

15 Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.

Benedicti vos a Domino, qui fecit cælum et terram.

16 Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.

Cælum cæli Domino; terram autem dedit filiis hominum.

17 Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.

Non mortui laudabunt te, Domine, neque omnes qui descendunt in infernum: (questioned)

18 De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!

sed nos qui vivimus, benedicimus Domino, ex hoc nunc et usque in sæculum.