< Zsoltárok 112 >

1 Dicsérjétek az Urat. Boldog az ember, a ki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik.
Dumisani iNkosi! Ubusisiwe umuntu oyesabayo iNkosi, othokoza kakhulu ngemithetho yayo.
2 Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik.
Inzalo yakhe izakuba lamandla emhlabeni; isizukulwana sabaqotho sizabusiswa.
3 Gazdagság és bőség lesz annak házában, s igazsága mindvégig megmarad.
Imfuyo lenotho kuzakuba sendlini yakhe, lokulunga kwakhe kuzakuma kuze kube nininini.
4 Az igazakra világosság fénylik a sötétben: attól a ki irgalmas, kegyelmes és igaz.
Kuyabaphumela abaqotho ukukhanya emnyameni; ilomusa lesihawu lokulunga.
5 Jó annak az embernek, a ki könyörül és kölcsön ad; dolgait pedig igazán végezi.
Umuntu olungileyo ngolesisa lowebolekisayo, wenza izindaba zakhe ngokulunga.
6 Mivelhogy soha sem ingadoz: örök emlékezetben lesz az igaz.
Ngoba kayikunyikinywa phakade; olungileyo uzakuba sekukhunjulweni kuze kube nininini.
7 Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó.
Kayikwesaba umbiko omubi, inhliziyo yakhe iqinile, ithemba eNkosini.
8 Rendületlen az ő szíve; nem fél, míglen ellenségeire lenéz.
Isekelwe inhliziyo yakhe, kayikwesaba, aze abone isiloyiso sakhe phezu kwezitha zakhe.
9 Osztogat, adakozik a szegényeknek; igazsága megmarad mindvégig; az ő szarva felemeltetik dicsőséggel.
Uhlakazile, uyabanika abayanga; ukulunga kwakhe kumi kuze kube nininini; uphondo lwakhe luzaphakanyiswa ngodumo.
10 Látja ezt a gonosz és dühöng; fogait csikorgatja és eleped; a gonoszok kivánsága semmivé lesz.
Omubi uyakubona, athukuthele; agedle amazinyo akhe, ancibilike; isifiso sababi sizabhubha.

< Zsoltárok 112 >