< Zsoltárok 112 >

1 Dicsérjétek az Urat. Boldog az ember, a ki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik.
Halelujah. Blahoslavený muž, kterýž se bojí Hospodina, a v přikázaních jeho má velikou líbost.
2 Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik.
Mocné na zemi bude símě jeho, rodina upřímých požehnání dojde.
3 Gazdagság és bőség lesz annak házában, s igazsága mindvégig megmarad.
Zboží a bohatství v domě jeho, a spravedlnost jeho zůstává na věky.
4 Az igazakra világosság fénylik a sötétben: attól a ki irgalmas, kegyelmes és igaz.
Vzchází ve tmách světlo upřímým, milostivý jest, milosrdný a spravedlivý.
5 Jó annak az embernek, a ki könyörül és kölcsön ad; dolgait pedig igazán végezi.
Dobrý člověk slitovává se i půjčuje, a řídí své věci s soudem.
6 Mivelhogy soha sem ingadoz: örök emlékezetben lesz az igaz.
Nebo nepohne se na věky, v paměti věčné bude spravedlivý.
7 Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó.
Slyše zlé noviny, nebojí se; stálé jest srdce jeho, a doufá v Hospodina.
8 Rendületlen az ő szíve; nem fél, míglen ellenségeire lenéz.
Utvrzené srdce jeho nebojí se, až i uzří pomstu na svých nepřátelích.
9 Osztogat, adakozik a szegényeknek; igazsága megmarad mindvégig; az ő szarva felemeltetik dicsőséggel.
Rozděluje štědře, a dává nuzným; spravedlnost jeho zůstává na věky, roh jeho bude vyvýšen v slávě.
10 Látja ezt a gonosz és dühöng; fogait csikorgatja és eleped; a gonoszok kivánsága semmivé lesz.
Bezbožný vida to, zlobiti se, zuby svými škřipěti a schnouti bude; žádost bezbožníků zahyne.

< Zsoltárok 112 >