< Zsoltárok 109 >

1 Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
Dios de mi alabanza, que mi oración sea respondida;
2 Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
Porque la boca del pecador está abierta contra mí en engaño; su lengua ha dicho cosas mentirosas contra mí.
3 És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
Las palabras de odio me han rodeado; ellos han hecho guerra contra mí sin causa.
4 Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
Por mi amor me devuelven odio; pero me he entregado a la oración.
5 Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
Me han puesto mal por bien; odio a cambio de mi amor.
6 Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
Pon un hombre malo sobre él; y que uno sea puesto a su mano derecha para decir mal de él.
7 Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
Cuando sea juzgado, que la decisión vaya contra él; y que su oración se convierta en pecado.
8 Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
Deje que su vida sea corta; deja que otro tome su posición de autoridad.
9 Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
Que sus hijos no tengan padre, y que su esposa sea viuda.
10 És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
Dejen que sus hijos vaguen, mirando a los demás por su comida; que los alejen de la compañía de sus amigos.
11 Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
Deje que su acreedor tome todos sus bienes; y dejar que otros obtengan el beneficio de su trabajo.
12 Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
Que nadie tenga piedad de él ni que ayude a sus hijos cuando está muerto.
13 Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
Que se corte su semilla; en la generación venidera, deje que su nombre se quede sin memoria.
14 Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
Tenga el Señor en cuenta la maldad de sus padres; y que el pecado de su madre no tenga perdón.
15 Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
Sean siempre delante de los ojos del Señor, para que su memoria sea borrada de la tierra.
16 A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
Porque no tuvo misericordia, sino que fue cruel con los afligidos y los menesterosos, diseñando la muerte de los quebrantados de corazón.
17 Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
Como él tuvo placer en maldecir, así que venga sobre él; y como no tenía deleite en la bendición, que esté lejos de él.
18 Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
Puso maldición como una túnica, y entró en su cuerpo como agua, y en sus huesos como aceite.
19 Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
Que sea para él como una túnica que él se pone, que sea como una venda que lo rodea en todo momento.
20 Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
Sea esta la recompensa dada a mis enemigos por el Señor, y a los que dicen mal de mi alma.
21 De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
Pero, oh Señor Dios, dame tu ayuda, a causa de tu nombre; llévame fuera de peligro, porque tu misericordia es buena.
22 Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
porque soy pobre y necesitado, y mi corazón está herido en mí.
23 Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
Me he desvanecido como la sombra cuando declina; me forzaron a salir de mi lugar como una langosta!
24 Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
Mis rodillas son débiles por falta de comida; no hay grasa en mis huesos.
25 Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
En cuanto a mí, se burlan de mí; sacudiendo la cabeza cuando me ven.
26 Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
Dame ayuda, oh Señor mi Dios; en tu misericordia sé mi salvador;
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
para que vean que es obra de tu mano; que tú, Señor, lo has hecho.
28 Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
Pueden dar maldiciones, pero tú das bendición; cuando suban contra mí, sean avergonzados; pero que tu siervo se alegre.
29 Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
Mis enemigos se cubran de vergüenza, cubriéndose de confusión como un manto.
30 Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
Daré al Señor gran alabanza con mi boca; sí, le alabaré entre todas las personas.
31 Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
Porque él está siempre a la diestra de los pobres, para sacarlo de las manos de los que persiguen su alma.

< Zsoltárok 109 >