< Zsoltárok 109 >

1 Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
[For the Chief Musician. A Psalm by David.] God of my praise, do not remain silent,
2 Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
for they have opened the mouth of the wicked and the mouth of deceit against me. They have spoken to me with a lying tongue.
3 És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
They have also surrounded me with words of hatred, and fought against me without a cause.
4 Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
In return for my love, they are my adversaries; but I am in prayer.
5 Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
They have rewarded me evil for good, and hatred for my love.
6 Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
Set a wicked man over him. Let an adversary stand at his right hand.
7 Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
When he is judged, let him come forth guilty. Let his prayer be turned into sin.
8 Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
Let his days be few. Let another take his office.
9 Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
Let his children be fatherless, and his wife a widow.
10 És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
Let his children be wandering beggars. Let them be sought from their ruins.
11 Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
Let the creditor seize all that he has. Let strangers plunder the fruit of his labor.
12 Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
Let there be none to extend kindness to him, neither let there be any to have pity on his fatherless children.
13 Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
Let his posterity be cut off. In the generation following let their name be blotted out.
14 Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
Let the iniquity of his fathers be remembered by the LORD. Do not let the sin of his mother be blotted out.
15 Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
Let them be before the LORD continually, that he may cut off the memory of them from the earth;
16 A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
because he did not remember to show kindness, but persecuted the poor and needy man, the broken in heart, to kill them.
17 Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
Yes, he loved cursing, and it came to him. He did not delight in blessing, and it was far from him.
18 Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
He clothed himself also with cursing as with his garment. It came into his inward parts like water, like oil into his bones.
19 Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
Let it be to him as the clothing with which he covers himself, for the belt that is always around him.
20 Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
This is the reward of my adversaries from the LORD, of those who speak evil against my soul.
21 De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
But deal with me, the LORD the Lord, for your name's sake, because your loving kindness is good, deliver me;
22 Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
for I am poor and needy. My heart is wounded within me.
23 Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
I fade away like an evening shadow. I am shaken off like a locust.
24 Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
My knees are weak through fasting. My body is thin and lacks fat.
25 Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
I have also become a reproach to them. When they see me, they shake their head.
26 Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
Help me, LORD, my God. Save me according to your loving kindness;
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
that they may know that this is your hand; that you, LORD, have done it.
28 Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
They may curse, but you bless. When they arise, they will be shamed, but your servant shall rejoice.
29 Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
Let my adversaries be clothed with dishonor. Let them cover themselves with their own shame as with a robe.
30 Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
I will give great thanks to the LORD with my mouth. Yes, I will praise him among the multitude.
31 Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
For he will stand at the right hand of the needy, to save him from those who judge his soul.

< Zsoltárok 109 >