Zsoltárok 109

1 Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!

O Pathen koiham kathangvah ding, kei a kon in thipbeh leh gamla tah in umdan lang,

2 Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.

miphalouten eihousetna thujou eiseikhum teng u jong le thipbeh in umdan.

3 És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.

Thet umtah thucheng ho pum in eiumkim vel un, ajeh beihel’in eikisat piuvin ahi.

4 Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.

Keiman amaho hi kangailui amaho dinga kataolai hin amahon thepmosah teiding leh suhmang dingin eigong jingun ahi.

5 Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.

Amahon thilpha kabol ho thilse jengin eilethuh’un, kangailutna hi vetda nan eithuh’un ahi.

6 Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.

Amahon asei un, “Ama doudin miphalou khat hintungdoh un, achungthu kitan theina dinga athepmo sahding hinsol’un” atiuve.

7 Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.

Achungthu akitan teng amahi thepmosah uhitin, ataona chu chonsetnin simmu hite,

8 Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.

Akum lhomsah uhite, michomkhat ama munna dinsah’u hite,

9 Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.

achate paneilou hisah uhitin aji meithai hisah’u hite,

10 És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.

achate khutdo a moh vahlele hiu henlang, in gem in vah mang jeng uhen.

11 Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.

Bat le tham houvin ainn alou chuleh anei agou kichom u hen, kholgam mihon asum lodoh jouse lahpeh uhen,

12 Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!

koimachan lungset dauhen; koimachan paneilouva um achate chu khoto dauhen.

13 Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!

Ason apah jouse thisoh hen. A in sung pumpiu min jong akhang cheh a din lah doh in um mai hen.

14 Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!

Pakai in apateu chonsetna ngaidam hihbeh hen, anu-u chonsetna jong lekhabua kon in kikahdoh hihbeh hen,

15 Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,

Pakai in achonsetnau geldoh jinghen, chuleh aminjong mihemten geldoh hihbeh hen.

16 A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.

Ajeh chu mi koima ngailut aneipoi, aman mivaichaho leh tahlelte abol genthei e, chuleh lung gentheite thina a adellut e.

17 Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.

Ama mi samset athanom in; tun nang ama sugoi tan. Aman midang phatthei aboh khapoi; tun nangman ama jong phattheiboh hih in.

18 Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.

Mi sapset hi amadinga aponsil, atwidon, abuneh tobanga angaito ahitai.

19 Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.

Tun amisapsetna chu hung kile henlang ama chunga pon bangin behdoh henlang angonga kong gah bangin kikhitchah hen,

20 Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.

Tun hiche sapsetna hochu eiseise hole eidem demho chungah Pakai engbolna chujohen.

21 De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!

Hinla O thneipen Pakai neidin pi in, nangma min khoto najal chun! Neihuh doh in ajeh chu nangma hi chutobangtah a pha le kitah nahi.

22 Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.

Ajeh chu keimahi mivaicha le tahlel tah kahin kalungthim hi ana behseh jenge.

23 Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.

Nilhah langa nisa lim achemang bang a mangthah ding kahi, min khaokhopi apaidoh banga eikipaidoh ahitai,

24 Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.

Ka ann ngol na-a kon in kakengpah ho kisan atha aumtapon kavunleh kagu keubou kahitai.

25 Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.

Keima hi muntin a mi totnopna bep kahitan amahon eimu tenguleh noisena’in alu-u eiheikhum jiuvin ahi.

26 Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!

Neikithopin O Pakai ka Pathen! Nami ngailutna longlou chun neihuhdoh’in.

27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!

Pakai nangin kachunga hi nangma natohmong ahi ti ahetchet nadiuvin musah’in.

28 Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.

Hiteng chuleh amahon eisapset nom ujongleh eisamseuhen ajeh chu nangman phatthei neiboh ding ahinai. Amahon eihin delkhum tenguleh jumna akimudiu ahi. Ahinla nasoh keimavang kipah a kagalkai ding ahi.

29 Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!

Eitaitom jingho vang jumna ponbanga akikhu khumdiu ahin, suhnem a aum nao chun ponbanga atomkhudiu ahi.

30 Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!

Ahinla kenvang Pakai kom a kipathu kasei jingding mijouse kom a kasei choile ding ahi.

31 Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.

Ajeh chu Aman tahlelte adinpi jingin suhmang ding gohoa kon in ahuhdoh jingin ahi.