< Zsoltárok 108 >

1 Ének. Dávid zsoltára. Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész. 2 Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt! 3 Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között! 4 Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod! 5 Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön! 6 Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem! 7 Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét. 8 Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm. 9 Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok. 10 Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig? 11 Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel? 12 Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség! 13 Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket.

< Zsoltárok 108 >