Zsoltárok 107

1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.

Slavite Gospoda, ker dober je; ker vekomaj je dobrota njegova!

2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;

Govoré naj rešenci Gospodovi, katere je rešil iz stiske;

3 És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.

Katere je zbral iz dežél od vzhoda in od zahoda, od severja in od morja.

4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.

Tavali so po puščavi, po potih samotnih, mesta za prebivališče niso našli;

5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.

Lačni in žejni, njih duša je hirala v njh.

6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.

Klicali so Gospoda v stiski svoji; iz njih nadloge jih je rešil.

7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.

In vodil jih je po pravem potu, da so prišli v prebivališča mesto.

8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,

Slavé naj pred Gospodom milost njegovo, in čudovita dela njegova pri sinovih človeških:

9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!

Da on siti dušo potrebno, in dušo gladno napolnjuje z dobrim.

10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;

Kateri sedevajo v temoti in smrtni senci, v bridkosti sponah in v železu,

11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;

Ker so dali priliko, izpremeniti besedo Boga mogočnega, in zavrgli so sklep Najvišjega,

12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.

Srce njih ponižuje s tisto nadlogo; omahujejo in nihče ne pomaga.

13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.

Klicali so Gospoda v stiski svoji; rešil jih je iz njih nadloge.

14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.

Izpeljal jih je iz temin in smrtne sence, raztrgal je njih vezí.

15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,

Slavé naj pri Gospodu milost njegovo, in čudovita dela njegova pri sinovih človeških.

16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!

Da on razbija bronasta vrata, in razlomi zapahe železne.

17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.

Nespametni, zavoljo pota pregrehe, zavoljo krivic svojih so v bridkosti.

18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.

Njih srce studi vsako hrano; bližajo se smrtnim durim.

19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.

Klicali so Gospoda v stiski svoji, rešil jih je iz njih nadloge.

20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.

Poslal je besedo svojo in ozdravil jih; in rešil iz njih jam.

21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,

Slavé naj pri Gospodu milost njegovo, in čudovita dela njegova pri sinovih človeških.

22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!

In darujejo naj hvalne daritve ter oznanjajo s petjem dela njegova.

23 A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,

Kateri so šli na morje v ladijah, in so opravljali delo na širnih vodah;

24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.

Oni vidijo dela Gospodova in čuda njegova v globočini:

25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.

Kako ukaže in naplavi vihar, kateri dviguje valove njegove,

26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.

Kako se spenjajo do neba, in padajo v globočine; njih duša koprni v nadlogi;

27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.

Opotekajo se in gibljejo kakor pijani; in vsa njih spretnost gine.

28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.

Klicali so Gospoda v stiski svoji, rešil jih je iz njih nadloge.

29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.

Premenil je vihar v tišino, in utihnili so njih valovi.

30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.

In vesele, ko so potihnili valovi, peljal jih je v brodišče zaželeno.

31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!

Slavé naj pri Gospodu milost njegovo, in dela čudovita njegova pri sinovih človeških.

32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!

In poveličujejo naj ga v zboru ljudstva, in v seji starejšin naj ga hvalijo.

33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;

Reke izpreminja v puščavo, in vode tekoče v tla suhotna;

34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.

Zemljo rodovitno v solnato zavoljo hudobnih prebivalcev njenih.

35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.

Puščavo izpreminja v stoječo vodo in zemljo suhotno v vode tekoče.

36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.

Storivši, da prebivajo tam lakotni, in ustanové mesto za prebivališče,

37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.

In da posejejo njive in zasadé vinograde ter prideljujejo sad rodoviten.

38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.

Blagoslavlja jih tako, da se množijo silno, in živine njih ne zmanjšuje.

39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.

A zmanjšujejo se in uklanjajo hudobni v stiski in žalovanji,

40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.

Ko izliva zaničevanje nad prvake in dela, da tavajo po praznoti brez potov.

41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.

In stavi na višavo siromaka, in kakor čedo množi rodovine.

42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.

Vidijo naj pravični in se veselé; vsa malopridnost pa zapri usta svoja.

43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!

Kdorkoli je moder, vidi to in pazi na milost Gospodovo.