Zsoltárok 107

1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.

E MILILANI aku ia Iehova, no ka mea, ua maikai ia; Ua mau loa no hoi kona lokomaikai.

2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;

E olelo mai no ka poe i hoolapanaiia e Iehova, Ka poe hoi ana i hoolapanai ai, mai ka lima mai o ka enemi.

3 És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.

No ka mea, ua hooili mai oia ia lakou mai na aina mai, Mai ka hikina, a me ke komohana mai, E mai ke kukulu akau, a mai ke kai mai.

4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.

Kuewa wale lakou ma ka waonahele, Ma ke ala waoakua hoi; Aole i loaa ia lakou ke kulanakauhale kahi e noho ai.

5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.

Pololi iho la lakou, a makewai hoi, A maule ko lakou uhane iloko o lakou.

6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.

Alaila, kahea aku lakou ia Iehova iloko o ko lakou pilikia, A hoopakele mai oia ia lakou i ko lakou popilikia ana.

7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.

Alakai mai la oia ia lakou ma ke ala pono, I hiki ai lakou i ke kulanakauhale, kahi e noho ai.

8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,

E mililani aku na kanaka ia Iehova no kona lokomaikai, A no kana mau hana kupanaha i na keiki a kanaka!

9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!

No ka mea, nana no i hookena i ka uhane makewai, A nana hoi i hoomaona i ka uhane pololi i ka maikai.

10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;

O ka poe i noho ma ka pouli, ma ka malu hoi o ka make, A paa no hoi i ka popilikia a me ka hao;

11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;

No ka mea, ua kipi lakou i na olelo a ke Akua, A ua hoowahawaha i ke ao ana mai o ka Mea kiekie;

12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.

Alaila hookulou oia i ko lakou naau i ka luhi, Hina iho la lakou ilalo, aohe mea nana e kokua.

13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.

Alaila, hea aku lakou ia Iehova i ko lakou pilikia ana, A hoola mai oia ia lakou i ko lakou popilikia ana.

14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.

Hoopuka mai la oia ia lakou mailoko mai o ka pouli a me ka malu o ka make, A uhai hoi i ko lakou mea i paa ai.

15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,

E hoalohaloha aku na kanaka ia Iehova, no kona lokomaikai, A no kana mau hana kupanaha i na keiki a kanaka!

16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!

No ka mea, ua wawahi oia i na pani keleawe o na pukapa A ua uhai no hoi oia i na kaola kipuka hao.

17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.

O ka poe i lalau ma ka aoao o ka poe hewa, A me ka lawehala, ua hoopilikiaia lakou.

18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.

Hoopailua no ko lakou uhane i na mea ai a pau; A hookokoke no lakou i na pukapa o ka make.

19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.

Alaila, hea aku no lakou ia Iehova i ko lakou pilikia ana, A hoola mai no oia ia lakou i ko lakou popilikia.

20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.

Haawi mai la oia i kana olelo, a hoala iho la ia lakou, A hoopakele no hoi ia lakou, mai ko lakou lua aku.

21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,

E hoalohaloha aku na kanaka ia Iehova no kona lokomaikai, A no kana mau hana kupanaha i na keiki a kanaka!

22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!

E mohai aku no hoi lakou i ka mohai o ke aloha, A e hoike aku i kana mau hana me ka hauoli.

23 A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,

O ka poe iho ilalo i ka moana, ma na moku, A hana i ka hana ma na moana nui;

24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.

Ua ike no keia poe i na hana o Iehova, A mo kana mau mea kupanaha ma ka hohonu.

25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.

No ka mea, olelo wale mai oia, a hoala i ka makani kupikipikio, A piipii aku la na ale.

26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.

Pii aku la lakou i ka lani, a iho ilalo i ka hohonu: A hehee ko lakou uhane i ka ino.

27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.

Hikaka lakou i o, a ia nei, a kunewanewa hoi e like me ke kanaka ona, A pau wale aku no ko lakou akamai.

28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.

Alaila, hea aku lakou ia Iehova i ko lakou pilikia ana, A hoopakele mai oia ia lakou, mailoko mai o ko lakou popilikia.

29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.

Hoolilo no oia i ka ino i pohu, A malie loa iho la na ale.

30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.

Alaila, lealea lakou, no ka mea, ua malie; A hoopae no oia ia lakou ma ke awa a lakou e makemake ai.

31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!

E mililani aku na kanaka ia Iehova no kona lokomaikai, A no kana mau hana kupanaha i na keiki a kanaka!

32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!

E hapai no hoi ia ia ma ka ahakanaka, A e halelu aku ia ia ma ke anaina o ka poe kahiko.

33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;

Hoolilo no oia i na muliwai i waonahele, A me na waipuna i aina maloo;

34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.

A me ka aina hua nui, i aina hua ole, No ka hewa o ka poe e noho ana malaila.

35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.

A hoolilo no hoi oia i ka waonahele, i wai lana, A me ka aina maloo hoi i wai puna.

36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.

Malaila no oia e hoonoho ai i ka poe pololi, A hoomakaukau no hoi lakou i kulanakauhale, kahi e noho ai;

37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.

A lulu no hoi lakou ma na mahinaai, A kauu iho no i na mala waina, A haawiia mai ka hua i hoohuaia'i.

38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.

Hoomaikai mai la oia ia lakou, a kawowo nui ae la; Aole ia i hoemi i ka lakou poe holoholona.

39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.

A mahope, hooemiia lakou, a hoohaahania no hoi, No ka hookaumahaia, a me ka hewa, a me ka pilikia.

40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.

Ninini mai oia i ka hoomaau maluna o na'lii, A alakai no hoi oia ia lakou ma kahi mehameha, ala ole.

41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.

Hookiekie nae oia i ka poe hune mailoko aku o ka pilikia, A hoolilo i kona mau ohana, me he ohana hipa la.

42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.

E ike aku no ka poe pono, a e lealea lakou; A e paa no ka nuku o ka hewa a pau.

43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!

Owai la ka mea akamai, a malama i keia mau mea! O lakou ka i hoomaopopo i ka lokomaikai o Iehova.