Zsoltárok 105

1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!

2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.

3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.

4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.

5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.

6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!

7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.

8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;

9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.

10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,

11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.

12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,

13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:

14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:

15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!

16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,

17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;

18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,

19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.

20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;

21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;

22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.

23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.

24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.

25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.

26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.

27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.

28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.

29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.

30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.

31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.

32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.

33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.

34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.

35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.

36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.

37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.

38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.

39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.

40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.

41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.

42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.

43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.

44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.

45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!