< Zsoltárok 105 >

1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Alleluja. Confitemini Domino, et invocate nomen ejus; annuntiate inter gentes opera ejus.
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Cantate ei, et psallite ei; narrate omnia mirabilia ejus.
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Laudamini in nomine sancto ejus; lætetur cor quærentium Dominum.
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Quærite Dominum, et confirmamini; quærite faciem ejus semper.
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Mementote mirabilium ejus quæ fecit; prodigia ejus, et judicia oris ejus:
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
semen Abraham servi ejus; filii Jacob electi ejus.
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
Ipse Dominus Deus noster; in universa terra judicia ejus.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
Memor fuit in sæculum testamenti sui; verbi quod mandavit in mille generationes:
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
quod disposuit ad Abraham, et juramenti sui ad Isaac:
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
et statuit illud Jacob in præceptum, et Israël in testamentum æternum,
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
dicens: Tibi dabo terram Chanaan, funiculum hæreditatis vestræ:
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
cum essent numero brevi, paucissimi, et incolæ ejus.
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
Et pertransierunt de gente in gentem, et de regno ad populum alterum.
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
Non reliquit hominem nocere eis: et corripuit pro eis reges.
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
Nolite tangere christos meos, et in prophetis meis nolite malignari.
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
Et vocavit famem super terram, et omne firmamentum panis contrivit.
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
Misit ante eos virum: in servum venumdatus est, Joseph.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
Humiliaverunt in compedibus pedes ejus; ferrum pertransiit animam ejus:
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
donec veniret verbum ejus. Eloquium Domini inflammavit eum.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
Misit rex, et solvit eum; princeps populorum, et dimisit eum.
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
Constituit eum dominum domus suæ, et principem omnis possessionis suæ:
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
ut erudiret principes ejus sicut semetipsum, et senes ejus prudentiam doceret.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Et intravit Israël in Ægyptum, et Jacob accola fuit in terra Cham.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
Et auxit populum suum vehementer, et firmavit eum super inimicos ejus.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
Convertit cor eorum, ut odirent populum ejus, et dolum facerent in servos ejus.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
Misit Moysen servum suum; Aaron quem elegit ipsum.
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
Posuit in eis verba signorum suorum, et prodigiorum in terra Cham.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
Misit tenebras, et obscuravit; et non exacerbavit sermones suos.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
Convertit aquas eorum in sanguinem, et occidit pisces eorum.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
Edidit terra eorum ranas in penetralibus regum ipsorum.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
Dixit, et venit cœnomyia et ciniphes in omnibus finibus eorum.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
Posuit pluvias eorum grandinem: ignem comburentem in terra ipsorum.
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
Et percussit vineas eorum, et ficulneas eorum, et contrivit lignum finium eorum.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
Dixit, et venit locusta, et bruchus cujus non erat numerus:
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
et comedit omne fœnum in terra eorum, et comedit omnem fructum terræ eorum.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
Et percussit omne primogenitum in terra eorum, primitias omnis laboris eorum.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
Et eduxit eos cum argento et auro, et non erat in tribubus eorum infirmus.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Lætata est Ægyptus in profectione eorum, quia incubuit timor eorum super eos.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
Expandit nubem in protectionem eorum, et ignem ut luceret eis per noctem.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
Petierunt, et venit coturnix, et pane cæli saturavit eos.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
Dirupit petram, et fluxerunt aquæ: abierunt in sicco flumina.
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
Quoniam memor fuit verbi sancti sui, quod habuit ad Abraham puerum suum.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
Et eduxit populum suum in exsultatione, et electos suos in lætitia.
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
Et dedit illis regiones gentium, et labores populorum possederunt:
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
ut custodiant justificationes ejus, et legem ejus requirant.

< Zsoltárok 105 >