Zsoltárok 104

1 Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!

Mon âme, bénis Yahweh! Yahweh, mon Dieu, tu es infiniment grand, Tu es revêtu de majesté et de splendeur!

2 A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;

Il s'enveloppe de lumière comme d'un manteau, il déploie les cieux comme une tente.

3 A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;

Dans les eaux du ciel il bâtit sa demeure, des nuées il fait son char, il s'avance sur les ailes du vent,

4 A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.

Des vents il fait ses messagers, des flammes de feu ses serviteurs.

5 Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.

Il a affermi la terre sur ses bases: elle est à jamais inébranlable.

6 Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.

Tu l'avais enveloppée de l'abîme comme d'un vêtement; les eaux recouvraient les montagnes.

7 Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.

Elles s'enfuirent devant ta menace; au bruit de ton tonnerre, elles reculèrent épouvantées.

8 Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.

Les montagnes surgirent, les vallées se creusèrent, au lieu que tu leur avais assigné.

9 Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.

Tu poses une limite que les eaux ne franchiront plus: elles ne reviendront plus couvrir la terre.

10 A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;

Il envoie les sources dans les vallées; elles s'écoulent entre les montagnes.

11 Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.

Elles abreuvent tous les animaux des champs, les onagres viennent y étancher leur soif.

12 Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.

Les oiseaux du ciel habitent sur leurs bords, et font résonner leur voix dans le feuillage.

13 A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.

De sa haute demeure il arrose les montagnes; la terre se rassasie du fruit de tes œuvres.

14 A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,

Il fait croître l'herbe pour les troupeaux, et les plantes pour l'usage de l'homme; Il tire le pain du sein de la terre,

15 És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.

et le vin qui réjouit le cœur de l'homme; il lui donne l'huile qui brille sur sa face, et le pain qui affermit son cœur.

16 Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;

Les arbres de Yahweh sont pleins de sève, et les cèdres du Liban qu'il a plantés.

17 A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.

C'est là que les oiseaux font leurs nids, et la cigogne qui habite dans les cyprès.

18 A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.

Les montagnes élevées sont pour les chamois, les rochers sont l'abri des gerboises.

19 Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.

Il a fait la lune pour marquer les temps, et le soleil qui connaît l'heure de son coucher.

20 Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;

Il amène les ténèbres, et il est nuit; aussitôt se mettent en mouvement toutes les bêtes de la forêt.

21 Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.

Les lionceaux rugissent après la proie, et demandent à Dieu leur nourriture.

22 Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;

Le soleil se lève: ils se retirent, et se couchent dans leurs tanières.

23 Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.

L'homme sort alors pour sa tâche, et pour son travail jusqu'au soir.

24 Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.

Que tes œuvres sont nombreuses, Yahweh! Tu les as toutes faites avec sagesse; La terre est remplie de tes biens.

25 Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.

Voici la mer, large et vaste: là fourmillent sans nombre des animaux petits et grands;

26 Amott gályák járnak s czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.

là se promènent les navires, et le léviathan que tu as formé pour se jouer dans les flots.

27 Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.

Tous attendent de toi que tu leur donnes la nourriture en son temps.

28 Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.

Tu la leur donnes, et ils la recueillent; Tu ouvres ta main, et ils se rassasient de tes biens.

29 Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.

Tu caches ta face: ils sont dans l'épouvante; tu leur retire le souffle: ils expirent, et retournent dans leur poussière.

30 Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.

Tu envoies ton souffle: ils sont créés, et tu renouvelles la face de la terre.

31 Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;

Que la gloire de Yahweh subsiste à jamais! Que Yahweh se réjouisse de ses œuvres!

32 A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.

Il regarde la terre et elle tremble; il touche les montagnes, et elles fument.

33 Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!

Je veux chanter Yahweh tant que je vivrai, célébrer mon Dieu tant que j'existerai.

34 Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;

Puisse mon cantique lui être agréable! Moi, je mets ma joie en Yahweh.

35 Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!

Que les pécheurs disparaissent de la terre, et que les méchants ne soient plus! Mon âme, bénis Yahweh! Alleluia!