Zsoltárok 102

1 A nyomorultnak imádsága, a mikor eleped és kiönti panaszát az Úr elé. Uram, hallgasd meg az én imádságomat, és kiáltásom jusson te hozzád!

[Pre lun sie Mwet Totola, su Fahkak Mwe Keok lal nu sin LEUM GOD] Porongo pre luk, O LEUM GOD, Ac lohng tung luk ke nga suk kasru sum!

2 Ne rejtsd el a te orczádat tőlem; mikor szorongatnak engem, hajtsd hozzám a te füledet; mikor kiáltok, hamar hallgass meg engem!

Nikmet ngetla likiyu In pacl in ongoiya nu sik. Lipsreyu, Ac sa in topukyu ke nga pang nu sum.

3 Mert elenyésznek az én napjaim, mint a füst, és csontjaim, mint valami tűzhely, üszkösök.

Moul luk fahsr in wanginla oana kulasr, Ac monuk folla oana sie e firir.

4 Letaroltatott és megszáradt, mint a fű az én szívem; még kenyerem megevéséről is elfelejtkezem.

Futungyuki nga oana mah paola, Ac wanginla pwar luk in mongo.

5 Nyögésemnek szavától csontom a húsomhoz ragadt.

Nga sasao ke pusra lulap, Ac wanginla ma keik sayen sri na kolo.

6 Hasonló vagyok a pusztai pelikánhoz; olyanná lettem, mint a bagoly a romokon.

Nga oana sie won lemnak yen mwesis, Ac oana sie won owl yen ma musalla ac wangin ma fac.

7 Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános madár a háztetőn.

Nga oanna tia motul; Nga oana sie won mukaimtal su muta fin mangon sie lohm.

8 Minden napon gyaláznak engem ellenségeim, csúfolóim esküsznek én reám.

Mwet lokoalok luk elos akkolukyeyu ke len fon; Elos su aksruksrukyeyu elos orekmakin inek oana sie mwe selnga.

9 Bizony a port eszem kenyér gyanánt, és italomat könyekkel vegyítem,

Nga mongo apat oana bread, Ac karyak ma nimuk ke sroninmutuk.

10 A te felindulásod és búsulásod miatt; mert felemeltél engem és földhöz vertél engem.

Ke sripen sulung ac mulat lom Oru kom srukyuyak ac sisyula.

11 Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék; magam pedig, mint a fű, megszáradtam.

Moul luk oana lul in eku, Ac nga mongeni oana mah paola.

12 De te Uram örökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzetségről nemzetségre áll.

Tusruktu kom, O LEUM GOD, fah tokosra ma pahtpat, Ac fwil nukewa fah esam kom.

13 Te kelj fel, könyörülj a Sionon! Mert ideje, hogy könyörülj rajta, mert eljött a megszabott idő.

Kom ac fah tuyak ac pakomuta Zion, Tuh pacl fal kom in pakomutal — Nuna pacl fal la pa inge.

14 Mert kedvelik a te szolgáid annak köveit, és a porát is kímélik.

Mwet kulansap lom elos lungse el, Finne kunausyukla el. Elos pakomutal, Finne el musalla.

15 És félik a népek az Úrnak nevét, és e földnek minden királya a te dicsőségedet;

Mutunfacl uh fah sangeng sin LEUM GOD; Tokosra nukewa fin faclu fah sangeng ke ku lal.

16 Mivelhogy az Úr megépítette a Siont, megláttatta magát az ő dicsőségében.

Ke LEUM GOD El sifil musaeak Zion, El ac fah akkalemye fulat lal.

17 Oda fordult a gyámoltalanok imádsága felé, és azoknak imádságát meg nem útálta.

El ac fah porongo pusren mwet sisila lal, Ac lohng pre lalos.

18 Irattassék meg ez a következő nemzedéknek, és a teremtendő nép dicsérni fogja az Urat.

Simusla ma LEUM GOD El oru inge nu sin fwil tok uh, Tuh mwet ma soenna isusla in mau wi kaksakin LEUM GOD.

19 Mert alátekintett az ő szentségének magaslatáról; a mennyekből a földre nézett le az Úr.

LEUM GOD El ngeti liki acn mutal sel lucng, El ngeti inkusrao me nu faclu.

20 Hogy meghallja a fogolynak nyögését, és hogy feloldozza a halálnak fiait.

El lohng sasao lun mwet kapir Ac tulalosla su wotyang nu ke misa.

21 Hogy hirdessék a Sionon az Úrnak nevét, és az ő dicséretét Jeruzsálemben.

Ouinge Inel ac fah fwackyuk in Zion; Ac fah kaksakinyuk El in Jerusalem

22 Mikor egybegyűlnek a népek mindnyájan, és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.

Ke mutanfahl uh ac tokosrai nukewa ac fah tukeni Ac alu nu sin LEUM GOD

23 Megsanyargatta az én erőmet ez útban, megrövidítette napjaimat.

LEUM GOD El oru nga munasla ke nga srakna fusr; El akfototoyela moul luk.

24 Ezt mondám: Én Istenem! Ne vígy el engem az én napjaimnak felén; a te esztendeid nemzedékek nemzedékéig tartanak.

O God, nikmet eisyula inge Meet liki nga matuoh. O LEUM GOD, kom moul ma pahtpat.

25 Régente fundáltad a földet, s az egek is a te kezednek munkája.

In pacl loeloes somla kom orala faclu, Ac ke poum sifacna kom orala kusrao.

26 Azok elvesznek, de te megmaradsz; mindazok elavulnak, mint a ruha; mint az öltözetet, elváltoztatod azokat, és elváltoznak.

Ma inge ac wanginla, a kom fah mutana; Ma inge ac mahi oana nuknuk; Kom fah sisla oana nuknuk, Na elos fah wanginla.

27 De te ugyanaz vagy, és a te esztendeid el nem fogynak.

A kom ac nuna oaya ah, Ac moul lom ac tiana safla.

28 A te szolgáidnak fiai megmaradnak, és az ő magvok erősen megáll előtted.

Tulik natusr elos ac fah moul in misla; Na ke karinginyuk lom Fwil natulos ac fah oakwuki in misla.