Zsoltárok 10
1 Uram, miért állasz távol? Miért rejtőzöl el a szükség idején?
Why stand you far off, O LORD? why hide you yourself in times of trouble?
2 A gonosznak kevélysége miatt sanyarog a szegény. Essenek foglyul a cseleknek, a miket koholtak.
The wicked in his pride does persecute the poor: let them be taken in the devices that they have imagined.
3 Mert dicsekszik a gonosz az ő lelkének kivánságával, és a fösvény megveti és szidja az Urat.
For the wicked boasts of his heart's desire, and blesses the covetous, whom the LORD detests.
4 A gonosz az ő haragos kevélységében senkit sem tudakoz; nincs Isten, ez minden gondolatja.
The wicked, through the pride of his countenance, will not seek after God: God is not in all his thoughts.
5 Szerencsések az ő útai minden időben; messze vannak tőle ítéleteid, elfújja minden ellenségét.
His ways are always grievous; your judgments are far above out of his sight: as for all his enemies, he puffs at them.
6 Azt mondja szívében: Nem rendülök meg soha örökké, mert nem esem bajba.
He has said in his heart, I shall not be moved: for I shall never be in adversity.
7 Szája telve átkozódással, csalárdsággal és erőszakossággal; nyelve alatt hamisság és álnokság.
His mouth is full of cursing and deceit and fraud: under his tongue is mischief and vanity.
8 Az utczák zugaiban lappang, a rejtekhelyeken megöli az ártatlant, szemei lesnek az ügyefogyottra.
He sits in the lurking places of the villages: in the secret places does he murder the innocent: his eyes are privately set against the poor.
9 Leselkedik a rejtekhelyen, leselkedik, mint az oroszlán az ő barlangjában, hogy elragadja a szegényt; elragadja a szegényt, mihelyt hálójába foghatja azt.
He lies in wait secretly as a lion in his den: he lies in wait to catch the poor: he does catch the poor, when he draws him into his net.
10 Lenyomja, tiporja, és erejétől elesnek az ügyefogyottak.
He crouches, and humbles himself, that the poor may fall by his strong ones.
11 Azt mondja szívében: Elfelejtkezett Isten, elrejtette arczát: nem is látott soha!
He has said in his heart, God has forgotten: he hides his face; he will never see it.
12 Kelj fel Úr-Isten, emeld fel kezedet; ne feledkezzél el a szegényekről!
Arise, O LORD; O God, lift up your hand: forget not the humble.
13 Miért szidja Istent a gonosz? Miért mondja szívében: Nem keresed rajta.
Wherefore does the wicked contemn God? he has said in his heart, You will not require it.
14 Te látod ezt, mert te megnézed a hamisságot és a fájdalmat, hogy rávessed kezed. Te reád hagyja magát az ügyefogyott, az árvának is te vagy segedelme.
You have seen it; for you behold mischief and spite, to requite it with your hand: the poor commits himself unto you; you are the helper of the fatherless.
15 Törd össze a gonosznak karját; és keressed a rosszon az ő gonoszságát, míg már nem találsz.
Break you the arm of the wicked and the evil man: seek out his wickedness till you find none.
16 Az Úr király mindenha és mindörökké; a pogányok kivesznek az ő földjéről.
The LORD is King for ever and ever: the heathen are perished out of his land.
17 A szegények kivánságát meghallgatod, oh Uram! Megerősíted szívöket, füleiddel figyelmezel,
LORD, you have heard the desire of the humble: you will prepare their heart, you will cause your ear to hear:
18 Hogy ítéletet tégy az árvának és nyomorodottnak, hogy többé már ne rettentsen a földből való ember.
To judge the fatherless and the oppressed, that the man of the earth may no more oppress.
