Példabeszédek 6

1 Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért:

Kachapa, naheng nakom dinga batsahna dinga kitung nahim, hetkhah lou mikhat tou batsahna dinga naum khah a,

2 Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.

Nangma thuseija kon kipalna naneija, nakama kon’a phondohsa thuchun nakipalsah khah leh,

3 Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.

Kachapa, ka thuhil hi ngaijin lang bol ding gon, ajeh chu naheng nakom’in na chunga thu anei tah jeh in, chen lang naheng nakompa ang-sunga taovin.

4 Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,

Jan choldo louvin, namit teni jeng jong sing-hih in, namit geija keh mitmul ho jong kichol da hen.

5 Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.

Sadelpa masanga sakhigol ajammang bang in, nangma tah kihuh hing ding gotan, vacha thangkol-a kitoldoh bang in nangma tah kihuh hing loijin.

6 Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!

Vo mi thase ho, cheuvin sihmi khu gave tim un, aum chan u-khun kihil unlang chingdoh tauvin.

7 A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,

Amahon natonga agoi diu lengle gamvaipo, vaihom aneilou vang un,

8 Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.

Amahon nipi laiya neh ding aki-khol khom un, khokhal teng nehding aki-khol khom theijun ahi.

9 Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?

Hinlah vo mithase hiche mun’a hi itih chan na-imut ding hitam? Nalup mun’a kon itih phat’a thoding nagot hitam?

10 Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;

Na i-mut a, namoh kijam jeng a, nakhut chalo-sah louva namoh um jenga ahileh,

11 Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!

Vaichat nan motva banga nahin phah ding, gucha banga nahin del khum thei ahi.

12 Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,

Mi pannabei le midihlou chu thudihlou sei phong in ache leuvin ahi.

13 A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.

Ajon chihnau amit lhap uva akilang jin, akhut jung uvin hichu akoh jiuvin ahi.

14 Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.

Alungthim phatlou nauvin thilse agong un, tantih neilouvin kitomana ding jeng abol jiuvin ahi.

15 Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.

Hiche ho jeh chun, amaho chunga gangtah in manthahna achujin, damdoh vah thei loua umdiu ahi.

16 E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:

Pakaiyin athet tah thil gup aum in, Ama ding in thil sagima adei lou aum in ahi.

17 A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,

Kiletsah mitvet, jou seina leigui, mona beija thisansoa panla khut teni,

18 Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,

Thilse gonna lungthim, thilse bo dinga lhai keng teni,

19 A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!

Thujouseina-a jou sakhia pang, chule asopi lah-a kitomona muchi thea pangpa ahi.

20 Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.

Kachapa, napa thupeh hohi jui jing in, chule nanun nahilna jong don louvin koi hih in.

21 Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba.

Hichu nalung sunga chingtup jing in, na ngonga khivui on ki-o jing in.

22 Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.

Hiche hochun nakal sonna jousea napui hoi ding, na-imut teng jongleh nachin tup diu, nahung khahdoh teng jongleh nahil’a pang kit ding ahi.

23 Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.

Ajeh chu thupeh chengse hi thaomeia pang ahin, kihilna jeng jong thaomei vah tobang, chule kiphosalna le kigah chahna jouse jong hinna lampia pang ahibouve.

24 Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.

Hichun numei phalouva kon navenbit ding, akam them jehju numeia kon chu nahoidoh thei ding ahi.

25 Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;

Melhoinu khu nalung in deicha hih beh in, amit vetdan akon in jong kilhep lhahsah hih hel in.

26 Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász!

Ajeh chu numei kijohnu chu changlhah khat jengseh a jong muthei ahin, hitobang numei pasaltoh jongji chun pasal hinkho chu manthahna asoji ahitai.

27 Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?

Mihem khat chun adip-a mei-al apoh theijem? Chule aponsil jeng jong kavam louva akoi thei lou ahi.

28 Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?

Mihem khat chu mei-al chunga vahle theijem? Akengto phang teni jong kalouva akoi thei lou ahi.

29 Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!

Aheng akompa jinu jonpi jong hiche tobangbep chu hiding, aheng akompa jinu lup khompi tapou chu dan in amat tei ding ahi.

30 Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;

Gilkel khat chun neh ding deija thil aguh tah-a ahileh, hichepa chu mihemte muda chang cheh ahi.

31 És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;

Hinlah gucha chu akimat khah tahleh, aguhdoh jat chu jat sagi jen’a ale ding, anei le agou jouse aguchat jeh’a asahna’a anei ding ahitai

32 A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!

Chule mitoh jon thanhoi bolpa chu lungthim neilou ahin, thildihlou abolna chun manthahna alhun den ding ahi.

33 Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.

Amapa chun jumna maha aput ding, min amuda na jong beitih umlou ding ahi.

34 Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.

Ajeh chu thangset kiti hin mihem alung sousah jin, datkhen um louva phulahna aneiji ahi.

35 Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.

Amapa chun leona man akilah nom lou ding, thil ijat pebe jong lechun asan thei lou ding ahi.