Példabeszédek 26
1 Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.
As snow in somer, and reyn in heruest; so glorie is vnsemeli to a fool.
2 Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.
For whi as a brid fliynge ouer to hiy thingis, and a sparowe goynge in to vncerteyn; so cursing brouyt forth with out resonable cause schal come aboue in to sum man.
3 Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.
Beting to an hors, and a bernacle to an asse; and a yerde in the bak of vnprudent men.
4 Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;
Answere thou not to a fool bi his foli, lest thou be maad lijk hym.
5 Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.
Answere thou a fool bi his fooli, lest he seme to him silf to be wijs.
6 A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.
An haltinge man in feet, and drinkinge wickidnesse, he that sendith wordis by a fonned messanger.
7 Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.
As an haltinge man hath faire leggis in veyn; so a parable is vnsemeli in the mouth of foolis.
8 Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz.
As he that casteth a stoon in to an heep of mercurie; so he that yyueth onour to an vnwijs man.
9 Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába.
As if a thorn growith in the hond of a drunkun man; so a parable in the mouth of foolis.
10 Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.
Doom determyneth causis; and he that settith silence to a fool, swagith iris.
11 Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.
As a dogge that turneth ayen to his spuyng; so is an vnprudent man, that rehersith his fooli.
12 Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint a felől!
Thou hast seyn a man seme wijs to hym silf; an vnkunnyng man schal haue hope more than he.
13 Azt mondja a rest: ordító oroszlán van az úton! oroszlán van az utczákon!
A slow man seith, A lioun is in the weie, a liounnesse is in the foot pathis.
14 Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.
As a dore is turned in his hengis; so a slow man in his bed.
15 Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.
A slow man hidith hise hondis vndur his armpit; and he trauelith, if he turneth tho to his mouth.
16 Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.
A slow man semeth wysere to hym silf, than seuene men spekynge sentensis.
17 Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.
As he that takith a dogge bi the eeris; so he that passith, and is vnpacient, and is meddlid with the chiding of anothir man.
18 Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,
As he is gilti, that sendith speris and arowis in to deth;
19 Olyan az, a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!
so a man that anoieth gilefuli his frend, and whanne he is takun, he schal seie, Y dide pleiynge.
20 Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.
Whanne trees failen, the fier schal be quenchid; and whanne a priuy bacbitere is withdrawun, stryues resten.
21 Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.
As deed coolis at quic coolis, and trees at the fier; so a wrathful man reisith chidyngis.
22 A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.
The wordis of a pryuei bacbitere ben as symple; and tho comen til to the ynneste thingis of the herte.
23 Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.
As if thou wolt ourne a vessel of erthe with foul siluer; so ben bolnynge lippis felouschipid with `the werste herte.
24 Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.
An enemy is vndirstondun bi hise lippis, whanne he tretith giles in the herte.
25 Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.
Whanne he `makith low his vois, bileue thou not to hym; for seuene wickidnessis ben in his herte.
26 Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.
The malice of hym that hilith hatrede gilefuli, schal be schewid in a counsel.
27 A ki vermet ás másnak, abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.
He that delueth a diche, schal falle in to it; and if a man walewith a stoon, it schal turne ayen to hym.
28 A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.
A fals tunge loueth not treuth; and a slidir mouth worchith fallyngis.
