Példabeszédek 24
1 Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
Be not you envious against evil men, neither desire to be with them.
2 Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
For their heart studies destruction, and their lips talk of mischief.
3 Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
Through wisdom is an house built; and by understanding it is established:
4 És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
And by knowledge shall the chambers be filled with all precious and pleasant riches.
5 A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
A wise man is strong; yea, a man of knowledge increases strength.
6 Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
For by wise counsel you shall make your war: and in multitude of counsellors there is safety.
7 Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
Wisdom is too high for a fool: he opens not his mouth in the gate.
8 A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
He that devises to do evil shall be called a mischievous person.
9 A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
The thought of foolishness is sin: and the scorner is an abomination to men.
10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
If you faint in the day of adversity, your strength is small.
11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
If you forbear to deliver them that are drawn unto death, and those that are ready to be slain;
12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
If you say, Behold, we knew it not; does not he that ponders the heart consider it? and he that keeps your soul, does not he know it? and shall not he render to every man according to his works?
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
My son, eat you honey, because it is good; and the honeycomb, which is sweet to your taste:
14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
So shall the knowledge of wisdom be unto your soul: when you have found it, then there shall be a reward, and your expectation shall not be cut off.
15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
Lay not wait, O wicked man, against the dwelling of the righteous; spoil not his resting place:
16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
For a just man falls seven times, and rises up again: but the wicked shall fall into mischief.
17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
Rejoice not when your enemy falls, and let not your heart be glad when he stumbles:
18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
Lest the LORD see it, and it displease him, and he turn away his wrath from him.
19 Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
Fret not yourself because of evil men, neither be you envious at the wicked:
20 Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
For there shall be no reward to the evil man; the candle of the wicked shall be put out.
21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
My son, fear you the LORD and the king: and meddle not with them that are given to change:
22 Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
For their calamity shall rise suddenly; and who knows the ruin of them both?
23 Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
These things also belong to the wise. It is not good to have respect of persons in judgment.
24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
He that says unto the wicked, You are righteous; him shall the people curse, nations shall detest him:
25 A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
But to them that rebuke him shall be delight, and a good blessing shall come upon them.
26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
Every man shall kiss his lips that gives a right answer.
27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
Prepare your work without, and make it fit for yourself in the field; and afterwards build your house.
28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
Be not a witness against your neighbour without cause; and deceive not with your lips.
29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
Say not, I will do so to him as he has done to me: I will render to the man according to his work.
30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
I went by the field of the slothful, and by the vineyard of the man void of understanding;
31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
And, lo, it was all grown over with thorns, and nettles had covered the face thereof, and the stone wall thereof was broken down.
32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
Then I saw, and considered it well: I looked upon it, and received instruction.
33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
Yet a little sleep, a little slumber, a little folding of the hands to sleep:
34 És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
So shall your poverty come as one that travels; and your lack as an armed man.
