< Példabeszédek 22 >

1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
Melius est nomen bonum quam divitiæ multæ; super argentum et aurum gratia bona.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
Dives et pauper obviaverunt sibi: utriusque operator est Dominus.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
Callidus vidit malum, et abscondit se; innocens pertransiit, et afflictus est damno.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
Finis modestiæ timor Domini, divitiæ, et gloria, et vita.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Arma et gladii in via perversi; custos autem animæ suæ longe recedit ab eis.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Proverbium est: adolescens juxta viam suam; etiam cum senuerit, non recedet ab ea.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
Dives pauperibus imperat, et qui accipit mutuum servus est fœnerantis.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
Qui seminat iniquitatem metet mala, et virga iræ suæ consummabitur.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
Qui pronus est ad misericordiam benedicetur: de panibus enim suis dedit pauperi. Victoriam et honorem acquiret qui dat munera; animam autem aufert accipientium.
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Ejice derisorem, et exibit cum eo jurgium, cessabuntque causæ et contumeliæ.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
Qui diligit cordis munditiam, propter gratiam labiorum suorum habebit amicum regem.
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
Oculi Domini custodiunt scientiam, et supplantantur verba iniqui.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
Dicit piger: Leo est foris; in medio platearum occidendus sum.
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
Fovea profunda os alienæ: cui iratus est Dominus, incidet in eam.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
Stultitia colligata est in corde pueri, et virga disciplinæ fugabit eam.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
Qui calumniatur pauperem ut augeat divitias suas, dabit ipse ditiori, et egebit.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Inclina aurem tuam, et audi verba sapientium: appone autem cor ad doctrinam meam,
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
quæ pulchra erit tibi cum servaveris eam in ventre tuo, et redundabit in labiis tuis:
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
ut sit in Domino fiducia tua, unde et ostendi eam tibi hodie.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Ecce descripsi eam tibi tripliciter, in cogitationibus et scientia:
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
ut ostenderem tibi firmitatem et eloquia veritatis, respondere ex his illis qui miserunt te.
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Non facias violentiam pauperi quia pauper est, neque conteras egenum in porta:
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
quia judicabit Dominus causam ejus, et configet eos qui confixerunt animam ejus.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Noli esse amicus homini iracundo, neque ambules cum viro furioso:
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
ne forte discas semitas ejus, et sumas scandalum animæ tuæ.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Noli esse cum his qui defigunt manus suas, et qui vades se offerunt pro debitis:
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
si enim non habes unde restituas, quid causæ est ut tollat operimentum de cubili tuo?
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Ne transgrediaris terminos antiquos, quos posuerunt patres tui.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
Vidisti virum velocem in opere suo? coram regibus stabit, nec erit ante ignobiles.

< Példabeszédek 22 >