Példabeszédek 22

1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.

Melius est nomen bonum quam divitiæ multæ; super argentum et aurum gratia bona.

2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.

Dives et pauper obviaverunt sibi: utriusque operator est Dominus.

3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.

Callidus vidit malum, et abscondit se; innocens pertransiit, et afflictus est damno.

4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.

Finis modestiæ timor Domini, divitiæ, et gloria, et vita.

5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.

Arma et gladii in via perversi; custos autem animæ suæ longe recedit ab eis.

6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.

Proverbium est: adolescens juxta viam suam; etiam cum senuerit, non recedet ab ea.

7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.

Dives pauperibus imperat, et qui accipit mutuum servus est fœnerantis.

8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.

Qui seminat iniquitatem metet mala, et virga iræ suæ consummabitur.

9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.

Qui pronus est ad misericordiam benedicetur: de panibus enim suis dedit pauperi. Victoriam et honorem acquiret qui dat munera; animam autem aufert accipientium.

10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.

Ejice derisorem, et exibit cum eo jurgium, cessabuntque causæ et contumeliæ.

11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.

Qui diligit cordis munditiam, propter gratiam labiorum suorum habebit amicum regem.

12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.

Oculi Domini custodiunt scientiam, et supplantantur verba iniqui.

13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.

Dicit piger: Leo est foris; in medio platearum occidendus sum.

14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.

Fovea profunda os alienæ: cui iratus est Dominus, incidet in eam.

15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.

Stultitia colligata est in corde pueri, et virga disciplinæ fugabit eam.

16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.

Qui calumniatur pauperem ut augeat divitias suas, dabit ipse ditiori, et egebit.

17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.

Inclina aurem tuam, et audi verba sapientium: appone autem cor ad doctrinam meam,

18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!

quæ pulchra erit tibi cum servaveris eam in ventre tuo, et redundabit in labiis tuis:

19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.

ut sit in Domino fiducia tua, unde et ostendi eam tibi hodie.

20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?

Ecce descripsi eam tibi tripliciter, in cogitationibus et scientia:

21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.

ut ostenderem tibi firmitatem et eloquia veritatis, respondere ex his illis qui miserunt te.

22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;

Non facias violentiam pauperi quia pauper est, neque conteras egenum in porta:

23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.

quia judicabit Dominus causam ejus, et configet eos qui confixerunt animam ejus.

24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;

Noli esse amicus homini iracundo, neque ambules cum viro furioso:

25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.

ne forte discas semitas ejus, et sumas scandalum animæ tuæ.

26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.

Noli esse cum his qui defigunt manus suas, et qui vades se offerunt pro debitis:

27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?

si enim non habes unde restituas, quid causæ est ut tollat operimentum de cubili tuo?

28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.

Ne transgrediaris terminos antiquos, quos posuerunt patres tui.

29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.

Vidisti virum velocem in opere suo? coram regibus stabit, nec erit ante ignobiles.