Példabeszédek 22
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
A GOOD name is rather to be chosen than great riches, and loving favour rather than silver and gold.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
The rich and poor meet together: the LORD is the maker of them all.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
A prudent man forsees the evil, and hides himself: but the simple pass on, and are punished.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
By humility and the fear of the LORD are riches, and honour, and life.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Thorns and snares are in the way of the perverse: he that does keep his soul shall be far from them.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Train up a child in the way he should go: and when he is old, he will not depart from it.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
The rich rules over the poor, and the borrower is servant to the lender.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
He that sows iniquity shall reap vanity: and the rod of his anger shall fail.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
He that has a bountiful eye shall be blessed; for he gives of his bread to the poor.
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Cast out the scorner, and contention shall go out; yea, strife and reproach shall cease.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
He that loves pureness of heart, for the grace of his lips the king shall be his friend.
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
The eyes of the LORD preserve knowledge, and he overthrows the words of the transgressor.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
The slothful man says, There is a lion without, I shall be slain in the streets.
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
The mouth of strange women is a deep pit: he that is abhorred of the LORD shall fall therein.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
Foolishness is bound in the heart of a child; but the rod of correction shall drive it far from him.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
He that oppresses the poor to increase his riches, and he that gives to the rich, shall surely come to lack.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Bow down your ear, and hear the words of the wise, and apply your heart unto my knowledge.
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
For it is a pleasant thing if you keep them within you; they shall likewise be fitted in your lips.
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
That your trust may be in the LORD, I have made known to you this day, even to you.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Have not I written to you excellent things in counsels and knowledge,
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
That I might make you know the certainty of the words of truth; that you might answer the words of truth to them that send unto you?
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Rob not the poor, because he is poor: neither oppress the afflicted in the gate:
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
For the LORD will plead their cause, and spoil the soul of those that spoiled them.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Make no friendship with an angry man; and with a furious man you shall not go:
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
Lest you learn his ways, and get a snare to your soul.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Be not you one of them that shake hands, or of them that are sureties for debts.
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
If you have nothing to pay, why should he take away your bed from under you?
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Remove not the ancient landmark, which your fathers have set.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
See you a man diligent in his business? he shall stand before kings; he shall not stand before mean men.
