Példabeszédek 22
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
A good name is more desirable than great riches; favor is better than silver and gold.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
The rich and the poor have this in common: The LORD is Maker of them all.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
The prudent see danger and take cover, but the simple keep going and suffer the consequences.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
The rewards of humility and the fear of the LORD are wealth and honor and life.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Thorns and snares lie on the path of the perverse; he who guards his soul stays far from them.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Train up a child in the way he should go, and when he is old he will not depart from it.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
The rich rule over the poor, and the borrower is slave to the lender.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
He who sows injustice will reap disaster, and the rod of his fury will be destroyed.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
A generous man will be blessed, for he shares his bread with the poor.
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Drive out the mocker, and conflict will depart; even quarreling and insults will cease.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
He who loves a pure heart and gracious lips will have the king for a friend.
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
The LORD’s eyes keep watch over knowledge, but He frustrates the words of the faithless.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
The slacker says, “There is a lion outside! I will be slain in the streets!”
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
The mouth of an adulteress is a deep pit; he who is under the wrath of the LORD will fall into it.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
Foolishness is bound up in the heart of a child, but the rod of discipline drives it far from him.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
Oppressing the poor to enrich oneself or giving gifts to the rich will surely lead to poverty.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Incline your ear and hear the words of the wise— apply your mind to my knowledge—
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
for it is pleasing when you keep them within you and they are constantly on your lips.
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
So that your trust may be in the LORD, I instruct you today—yes, you.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Have I not written for you thirty sayings about counsel and knowledge,
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
to show you true and reliable words, that you may soundly answer those who sent you?
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Do not rob a poor man because he is poor, and do not crush the afflicted at the gate,
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
for the LORD will take up their case and will plunder those who rob them.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Do not make friends with an angry man, and do not associate with a hot-tempered man,
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
or you may learn his ways and entangle yourself in a snare.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Do not be one who gives pledges, who puts up security for debts.
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
If you have nothing with which to pay, why should your bed be taken from under you?
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Do not move an ancient boundary stone which your fathers have placed.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
Do you see a man skilled in his work? He will be stationed in the presence of kings; he will not stand before obscure men.
