Példabeszédek 22

1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.

Khuehtawn a yet lakah ming then tuek lah. Tangka lakah, sui lakah, mikdaithen ni aka then.

2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.

Hlanglen neh khodaeng khaw humcuiuh. Amih boeih te khaw BOEIPA long ni a saii.

3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.

Aka thaai long tah a thae a hmuh vaengah thuh la thuh uh. Tedae hlangyoe long tah a paan dongah lai a sah van.

4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.

Kodonah neh BOEIPA hinyahnah kah thapang tah, khuehtawn, thangpomnah neh hingnah la om.

5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.

Voeldak kah longpuei ah pael phoh neh a hling a hang om. A hinglu aka ngaithuen long tah te te a lakhla tak.

6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.

Camoe te a long rhai ah nawn laeh. Te daengah ni a patong vaengah te lamkah te a nong pawt eh ni.

7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.

Hlanglen loh khodaeng a ngol thil tih cangpu aka rhong khaw cangpu aka hlah hlang kah sal la om.

8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.

Dumlai aka soem loh boethae te a ah rhoela a ah. Tedae amah kah thinpom caitueng loh a khah bitni.

9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.

A mik aka then loh a buh te tattloel taengah a tael pah tih a yoethen bitni.

10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.

Hmuiyoi te haek lamtah olpungkacan te phuei saeh. Te vaengah dumlai neh a yah neh kangkuen saeh.

11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.

Lungbuei cim aka lungnah hlang tah a hmuilai khaw mikdaithen la om tih, manghai kah a paya la poeh.

12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.

BOEIPA kah mik loh mingnah te a kueinah tih, hnukpoh kah olka te a paimaelh pah.

13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.

Kolhnaw long tah, “Kawtpoeng neh toltung lakli kah sathueng loh ng'ngawn ni ta,” a ti.

14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.

Kholong nu kah a ka ngawn tah vaam a dung la om. BOEIPA kah kosi a sah thil te tah pahoi cungku rhoe cungku ni.

15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.

Camoe kah lungbuei ah anglat a hlaengtang pah. Thuituennah caitueng loh a taeng lamkah a lakhla sak bitni.

16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.

Amah kah rhoeng sak ham tattloel aka hnaemtaek, hlanglen taengla aka pae khaw, a tloelnah la rhep poeh ni.

17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.

Na hna kaeng lamtah aka cueih rhoek kah olka te hnatun, kai kah mingnah he na lungbuei ah dueh lah.

18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!

Te te na ngaithuen atah na bung khuiah khaw dingsuek vetih, na hmuilai dongah khaw boeih cikngae ni.

19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.

Tihnin ah namah khaw, na pangtungnah te BOEIPA dongah khueh sak ham ni, nang kan kam ming sak.

20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?

Hlavai kah cilkhih neh mingnah sawmthum te nang hamla kan daek moenih a?

21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.

Oltak ol te a tiktam la nang ming sak ham, oltak ol neh na thuung ham neh na tueih ham dae ni.

22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;

Tattloel tah a tattloel oeh dongah rheth boeh. Mangdaeng te khaw vongka ah phop boeh.

23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.

BOEIPA loh amih kah tuituknah te a rhoe pah vetih, amih aka mom rhoek te a hinglu a mom pah ni.

24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;

Thintoek hlang te luem puei boeh. Sue la aka om hlang taengah khaw mop boeh.

25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.

Anih kah caehlong, caehlong ah na cang vetih, na hinglu te hlaeh dongah na man sak ve.

26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.

Kut yut rhoek lakli ah, laiba dongah rhi aka khang rhoek lakli ah khaw, om boeh.

27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?

A thuung ham na khueh pawt atah, balae tih, namah yueng la na thingkong te khuen saeh ne.

28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.

Khosuen kah khorhi, na pa rhoek loh a suem te rhawt boeh.

29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.

Hlang ke na hmuh vaengah a bisai thai nen ni manghai rhoek kah mikhmuh ah a pai eh. Hlang mailai tah a mikhmuh ah pai mahpawh.