Példabeszédek 20
1 A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
Wiyn is a letcherouse thing and drunkenesse is ful of noise; who euere delitith in these, schal not be wijs.
2 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
As the roryng of a lioun, so and the drede of the kyng; he that territh hym to ire, synneth ayens his owne lijf.
3 Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik.
It is onour to a man that departith hym silf fro stryuyngis; but fonned men ben medlid with dispisyngis.
4 A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
A slow man nolde ere for coold; therfor he schal begge in somer, and me schal not yyue to hym.
5 Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
As deep watir, so counsel is in the herte of a man; but a wijs man schal drawe it out.
6 A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?
Many men ben clepid merciful; but who schal fynde a feithful man?
7 A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána!
Forsothe a iust man that goith in his simplenesse, schal leeue blessid sones aftir hym.
8 A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
A king that sittith in the seete of doom, distrieth al yuel bi his lokyng.
9 Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől?
Who may seie, Myn herte is clene; Y am clene of synne?
10 A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.
A weiyte and a weiyte, a mesure and a mesure, euer eithir is abhomynable at God.
11 Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.
A child is vndurstondun bi hise studies, yf his werkis ben riytful and cleene.
12 A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.
An eere heringe, and an iye seynge, God made euere eithir.
13 Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.
Nyle thou loue sleep, lest nedynesse oppresse thee; opene thin iyen, and be thou fillid with looues.
14 Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
Ech biere seith, It is yuel, it is yuel; and whanne he hath go awey, thanne he schal haue glorie.
15 Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
Gold, and the multitude of iemmes, and a preciouse vessel, ben the lippis of kunnyng.
16 Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
Take thou awei the cloth of hym, that was borewe of an othere man; and for straungeris take thou awei a wed fro hym.
17 Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.
The breed of a leesing is sweet to a man; and aftirward his mouth schal be fillid with rikenyng.
18 A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
Thouytis ben maad strong bi counselis; and bateils schulen be tretid bi gouernals.
19 Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.
Be thou not medlid with him that schewith pryuetees, and goith gylefulli, and alargith hise lippis.
20 A ki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
The liyt of hym that cursith his fadir and modir, schal be quenchid in the myddis of derknessis.
21 A mely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
Eritage to which me haastith in the bigynnyng, schal wante blessing in the laste tyme.
22 Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
Seie thou not, Y schal yelde yuel for yuel; abide thou the Lord, and he schal delyuere thee.
23 Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
Abhomynacioun at God is weiyte and weiyte; a gileful balaunce is not good.
24 Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?
The steppis of man ben dressid of the Lord; who forsothe of men mai vndurstonde his weie?
25 Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
Falling of man is to make auow to seyntis, and aftirward to withdrawe the vowis.
26 Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
A wijs kyng scaterith wickid men; and bowith a bouwe of victorie ouer hem.
27 Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
The lanterne of the Lord is the spirit of man, that sekith out alle the priuetees of the wombe.
28 A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.
Merci and treuthe kepen a kyng; and his trone is maad strong bi mekenesse.
29 Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.
The ful out ioiyng of yonge men is the strengthe of hem; and the dignyte of elde men is hoornesse.
30 A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások.
The wannesse of wounde schal wipe aweie yuels, and woundis in the priuyere thingis of the wombe.
