< Példabeszédek 17 >

1 Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
Insunga kiboina pum’a golvah bolsang in, an-keoseh kineh a lungmonga um aphajoi.
2 Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
Soh chingtah chu apupa chapa ahin, chule adihlouva chonpa chunga jong vaihom in apang jin, hiche sohpa chu apupa nei le gou aboncha achapate toh sopi khat banga kihom ding ahi.
3 Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
Thil solna bel chu dangka solna kimang ahin, mei-khuh sung hi sana solna ahi. Hinlah Pakai hi lungput aboncha patepna ahi.
4 A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
Miphalou in akamsunga thilphalou seipa thusei bou angai nom in, chule mijou in jong jou le nal thoa leigui kilehpel chu angai nom in ahi.
5 A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
Vaicha noisea tot chaveipa chun asempa Pathen ataitom ahin, mi vangset pat’a kipah chun gimbolna ato tei ding ahi.
6 A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
Tehseho ding in atute hi alallukhuh-u ahin, chapate loupina hi apateu ahi.
7 Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
Mingol ho din thu ngaitah’a kisei hi pannabei ahin, milen milal te ang sunga jou le nal’a thu kisei jong pannabei ahibouve.
8 Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
Aguh’a thilpeh kiti hi apepa din vangbohna tobang ahin, hijeh chun achena jousea khang ding ahi.
9 Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
Koi hileh suhkhelna ngaidam thei chun, ngailutna angaichat jing ahin, hinlah miphul phul pan vang gol le pai akikhenpi jin ahi.
10 Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
Mingol jakhat vei akichup sang in, thil hetthemna neipa ding in akihilna jeng jong asanji ahei.
11 Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
Engsetna nei mi chun doumah jeng ahol le jin, amatoh kitoh ding in sottol engse ahung lo jitai.
12 Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
Mikhat in mingol khat angol pat’a akimaitopi sang in, savom nou akilo-doh nungsanga api kimaitopi aphajoi.
13 A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
Mihem in thilpha khat thilsea alethuh teng, a-insunga thilse cheng jing ding ahi.
14 Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
Kitoma ahung um teng twiput tobang'in ahung pot jin, ajeh chu kitomona aso masanga kikhen tel aphajoi.
15 A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
Athemmo lha kanga athem-jo mo chansahna hileh, Pakai dinga anitah lhonna dei umlou ahi.
16 Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
Lungthimbei mingol in chihna kichohna ding sum akhol ngei poi.
17 Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
Golngai chun phattin in mi alungset in, sopi kiti hi akitho khom dinga hung peng ahi.
18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
Lungthim neilou mihem chu bat-san apang jin, hitichun aheng akom hoa batsah nan apang bep e.
19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
Suhkhel ding ging lou mihem chun kinah baotam adei ahin, ain kotpi paopia kiletsah pan manthahna jeng agon ahibouve.
20 Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
Mihem lungput dihlou kiti chu akhang thei pon, jou le nal seija pang kamsung jong vangsetna’a lhalut teiji ahi.
21 A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
Chapa ngol hi ahingpa dinga gimna bep ahin, hiche mingolpa hing chu akipah thei poi.
22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
Lung kipana hi damna pipen ahin, lamvaija um chu gu le chang dinga doulal um ahi.
23 A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
Thu adih a tan sang in, miphalou hon sum-guh ane jiuvin, thudih chu achekhel sah jitauve.
24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
Thil jouse hetthemna nei mi chun chihna lam jeng aven, ajon in, hinlah mingol chun leiset kol mang avelen ahi.
25 Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
Chapa in apa lunggimna asodoh peh in, anu dinga gimna tah ahi.
26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
Midih ahilou lam’a leosah kiti apha pon, vaihom milen milal jep ding jong thildih ahipoi.
27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
Thu kisei ngaija chu hetna anei jin, chule lungneng tah’a thusei mi chun hetkhenna anei ahi.
28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
Mingol jeng jong thipbeh cha aum teng, miching bang in akigel jin, hitobang michun akam akeh lou teng, miching tah bang in akigel-ji bouve.

< Példabeszédek 17 >