Példabeszédek 16

1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.

Ihminen aikoo sydämessänsä; vaan Herralta tulee kielen vastaus.

2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!

Jokaisen mielestä on hänen tiensä puhdas; mutta Herra tutkistelee sydämet.

3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.

Anna Herran haltuun sinun työs, niin sinun aivoitukses menestyy.

4 Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.

Herra tekee kaikki itse tähtensä, niin myös jumalattoman pahaksi päiväksi.

5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.

Jokainen ylpiä on Herralle kauhistus, ja ei pääse rankaisematta, ehkä he kaikki yhtä pitäisivät.

6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.

Laupiuden ja totuuden kautta pahateko sovitetaan, ja Herran pelvolla paha vältetään.

7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.

Jos jonkun tiet ovat Herralle kelvolliset, niin hän myös kääntää hänen vihamiehensä rauhaan.

8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.

Parempi on vähä vanhurskaudessa, kuin suuri saalis vääryydessä.

9 Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.

Ihmisen sydän aikoo tiensä; vaan Herra johdattaa hänen käymisensä.

10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.

Ennustus on kuninkaan huulissa: ei hänen suunsa puhu tuomiossa väärin.

11 Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.

Oikia puntari ja vaaka on Herralta, ja kaikki painokivet kukkarossa ovat hänen tekoansa.

12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.

Kuninkaan edessä on kauhistus väärin tehdä; sillä vanhurskaudella istuin vahvistetaan.

13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.

Oikia neuvo on kuninkaalle otollinen; ja joka oikein puhuu, häntä rakastetaan.

14 A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.

Kuninkaan viha on kuoleman sanansaattaja; ja viisas mies lepyttää hänen.

15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.

Kuin kuninkaan kasvo on leppyinen, siinä on elämä, ja hänen armonsa on niinkuin hiljainen sade.

16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!

Ota viisautta tykös, sillä se on parempi kultaa: ja saada ymmärrystä on kalliimpi hopiaa.

17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.

Siviän tiet välttävät pahaa, ja joka sielunsa varjelee, se tiestänsä ottaa vaarin.

18 A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.

Joka alennetaan, se ensisti tulee ylpiäksi; ja ylpeys on aina lankeemuksen edellä.

19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.

Parempi on nöyränä olla siveiden kanssa, kuin jakaa suurta saalista ylpeiden kanssa.

20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!

Joka jonkun asian viisaasti alkaa, hän löytää onnen; ja se on autuas, joka luottaa Herraan.

21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.

Toimellinen mies ylistetään viisautensa tähden; ja suloinen puhe lisää oppia.

22 Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.

Viisaus on elämän lähde hänelle, joka sen saanut on, vaan tyhmäin oppi on hulluus.

23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.

Viisas sydän puhuu toimellisesti, ja hänen huulensa opettavat hyvin.

24 Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.

Suloiset sanat ovat mesileipää; ne lohduttavat sielua, ja virvoittavat luut.

25 Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.

Monella on tie mielestänsä oikia, vaan se johdattaa viimein kuolemaan.

26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.

Moni tulee suureen vahinkoon oman suunsa kautta.

27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;

Jumalatoin ihminen kaivaa onnettomuutta, ja hänen suussansa palaa niinkuin tuli.

28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.

Väärä ihminen saattaa riidan, ja panettelia tekee ruhtinaat eripuraisiksi.

29 Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.

Viekas ihminen houkuttelee lähimmäistänsä, ja johdattaa hänen pahalle tielle.

30 A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.

Joka silmää iskee, ei se hyvää ajattele, ja joka huuliansa pureskelee, se pahaa matkaan saattaa.

31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.

Harmaat hiukset ovat kunnian kruunu, joka löydetään vanhurskauden tiellä.

32 Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.

Kärsivällinen on parempi kuin väkevä; ja joka hillitsee mielensä, on parempi, kuin se joka kaupungin voittaa.

33 Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.

Arpa heitetään syliin, vaan Herralta tulee kaikki sen meno.