Példabeszédek 13
1 A bölcs fiú enged atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.
A wijs sone is the teching of the fadir; but he that is a scornere, herith not, whanne he is repreuyd.
2 A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.
A man schal be fillid with goodis of the fruit of his mouth; but the soule of vnpitouse men is wickid.
3 A ki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.
He that kepith his mouth, kepith his soule; but he that is vnwar to speke, schal feel yuels.
4 Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.
A slow man wole, and wole not; but the soule of hem that worchen schal be maad fat.
5 A hamis dolgot gyűlöli az igaz; az istentelen pedig gyűlölségessé tesz és megszégyenít.
A iust man schal wlate a fals word; but a wickid man schendith, and schal be schent.
6 Az igazság megőrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst.
Riytfulnesse kepith the weie of an innocent man; but wickidnesse disseyueth a synnere.
7 Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.
A man is as riche, whanne he hath no thing; and a man is as pore, whanne he is in many richessis.
8 Az ember életének váltsága lehet az ő gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.
Redempcioun of the soule of man is hise richessis; but he that is pore, suffrith not blamyng.
9 Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.
The liyt of iust men makith glad; but the lanterne of wickid men schal be quenchid.
10 Csak háborúság lesz a kevélységből: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.
Stryues ben euere a mong proude men; but thei that don alle thingis with counsel, ben gouerned bi wisdom.
11 A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyűjt, megőregbíti azt.
Hastid catel schal be maad lesse; but that that is gaderid litil and litil with hond, schal be multiplied.
12 A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.
Hope which is dilaied, turmentith the soule; a tre of lijf is desir comyng.
13 Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.
He that bacbitith ony thing, byndith hym silf in to tyme to comynge; but he that dredith the comaundement, schal lyue in pees.
14 A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
The lawe of a wise man is a welle of lijf; that he bowe awei fro the falling of deth.
15 Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.
Good teching schal yyue grace; a swolowe is in the weie of dispiseris.
16 Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az ő bolondságát.
A fel man doith alle thingis with counsel; but he that is a fool, schal opene foli.
17 Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.
The messanger of a wickid man schal falle in to yuel; a feithful messanger is helthe.
18 Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktől magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
Nedynesse and schenschip is to him that forsakith techyng; but he that assentith to a blamere, schal be glorified.
19 A megnyert kivánság gyönyörűséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.
Desir, if it is fillid, delitith the soule; foolis wlaten hem that fleen yuels.
20 A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
He that goith with wijs men, schal be wijs; the freend of foolis schal be maad lijk hem.
21 A bűnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet Isten.
Yuel pursueth synneris; and goodis schulen be yoldun to iust men.
22 A jó örökséget hágy unokáinak; a bűnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.
A good man schal leeue aftir him eiris, sones, and the sones of sones; and the catel of a synnere is kept to a iust man.
23 Bő étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.
Many meetis ben in the new tilid feeldis of fadris; and ben gaderid to othere men with out doom.
24 A ki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi őt fenyítékkel.
He that sparith the yerde, hatith his sone; but he that loueth him, techith bisili.
25 Az igaz eszik az ő kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szűkölködik.
A iust man etith, and fillith his soule; but the wombe of wickid men is vnable to be fillid.
