< Példabeszédek 12 >

1 A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az. 2 A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő. 3 Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul. 4 A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő. 5 Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás. 6 Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat. 7 Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll. 8 Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz. 9 Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű. 10 Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen. 11 A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az. 12 Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt. 13 Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz. 14 Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának. 15 A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az. 16 A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember. 17 A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot. 18 Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság. 19 Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig. 20 Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság. 21 Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával. 22 Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála. 23 Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot. 24 A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz. 25 A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt. 26 Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket. 27 Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége. 28 Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.

< Példabeszédek 12 >