< Példabeszédek 1 >

1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
Przysłowia Salomona, syna Dawida, króla Izraela;
2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
Do poznania mądrości i karności, do zrozumienia słów roztropnych;
3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
Do zdobycia pouczenia w mądrości, w sprawiedliwości, w sądzie i w prawości;
4 Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
Do udzielenia prostym rozwagi, a młodemu – wiedzy i roztropności.
5 Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
Mądry posłucha i przybędzie mu wiedzy, a rozumny nabędzie rad;
6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
Aby rozumieć przysłowia i [ich] wykładnię, słowa mądrych i ich zagadki.
7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
Bojaźń PANA jest początkiem wiedzy, ale głupcy gardzą mądrością i karnością.
8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
Synu mój, słuchaj pouczenia swego ojca i nie odrzucaj nauki swojej matki;
9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
Bo one będą wdzięczną ozdobą na twojej głowie i [kosztownym] łańcuchem na szyi.
10 Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
Synu mój, jeśli grzesznicy cię namawiają, nie pozwalaj.
11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
Jeśli mówią: Chodź z nami, czyhajmy na krew, zaczajmy się na niewinnego bez powodu;
12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol h7585)
Pożremy ich żywcem jak grób, całych, jak zstępujących do dołu; (Sheol h7585)
13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
Znajdziemy wszelkie kosztowności, napełnimy swoje domy łupem;
14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
Dziel z nami swój los; miejmy wszyscy jedną sakiewkę.
15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
Synu mój, nie wyruszaj z nimi w drogę; powstrzymaj swoją nogę od ich ścieżki.
16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
Ich nogi bowiem biegną do zła i spieszą się do przelania krwi.
17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
Na próżno zastawia się sieci na oczach wszelkiego ptactwa.
18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
Oni też czyhają na własną krew, czają się na własne życie.
19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
Takie są ścieżki każdego, który jest chciwy zysku; swojemu właścicielowi [taki zysk] odbiera życie.
20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
Mądrość woła na dworze, podnosi swój głos na ulicach.
21 Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
Woła w największym zgiełku, u wrót bram, w mieście wygłasza swoje słowa:
22 Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
Jak długo, prości, będziecie kochać głupotę, szydercy – lubować się w swoim szyderstwie, a głupi – nienawidzić wiedzy?
23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
Nawróćcie się na moje upomnienie; oto wyleję na was mojego ducha, oznajmię wam moje słowa.
24 Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
Ponieważ wołałam, a odmawialiście; wyciągałam rękę, a nikt nie zważał;
25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
Owszem, odrzuciliście całą moją radę i nie chcieliście [przyjąć] mojego upomnienia;
26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
Dlatego będę się śmiać z waszego nieszczęścia, będę szydzić z was, gdy przyjdzie to, czego się boicie.
27 Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
Gdy nadejdzie jak spustoszenie to, czego się boicie, i [gdy] wasze nieszczęście nadciągnie jak wicher, gdy nadejdzie na was ucisk i cierpienie;
28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
Wtedy będą mnie wzywać, a nie wysłucham; będą mnie szukać pilnie, lecz mnie nie znajdą.
29 Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
Bo znienawidzili wiedzę i nie wybrali bojaźni PANA;
30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
Ani nie chcieli mojej rady, [ale] gardzili każdym moim upomnieniem.
31 Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
Dlatego spożyją owoc swoich dróg i będą nasyceni swymi radami.
32 Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
Bo odstępstwo prostych zabije ich i szczęście głupich zgubi ich.
33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
[Ale] kto mnie słucha, będzie mieszkać bezpiecznie i będzie wolny od strachu przed złem.

< Példabeszédek 1 >