Mikeás 6
1 Halljátok csak, a mit mond az Úr! Kelj fel, perelj a hegyekkel, és hallják meg szódat a halmok.
Hear now what the Lord is saying: Arise, present your complaint before the mountains, let the hills hear your voice!
2 Halljátok meg hegyek az Úr peres dolgát, és ti, a földnek örök alapjai! Mert pere van az Úrnak az ő népével, és az Izráellel is perbe száll.
Hear, mountains, the Lord’s accusation, listen, foundations of the earth. For the Lord has a case against his people. He has a dispute with Israel.
3 Én népem! mit vétettem te ellened, és mivel fárasztottalak el téged?! Tégy vallást ellenem!
‘My people, what have I done to you. How have I displeased you? Answer me!
4 Hiszen felhoztalak Égyiptom földjéről, és a szolgák házából megváltottalak, és előtted küldém Mózest, Áront és Máriát!
For I brought you up from the land of Egypt, from the land of slavery I redeemed you. I sent Moses, Aaron, and Miriam to lead you.
5 Én népem! Emlékezzél csak: mit koholt Bálák, Moábnak királya, és mit felelt néki Bálám, a Beor fia? Sittimtől fogva Gilgálig, hogy megismerjed az Úr igazságos cselekedeteit.
My people, what did Balak, king of Moab counsel? And how did Balaam, the son of Beor, answer him? Remember now the journey from Shittim to Gilgal, so that you might realise the just deeds of the Lord.’
6 Mivel menjek eleibe az Úrnak? Hajlongjak-é a magasságos Istennek? Égőáldozatokkal menjek-é elébe, esztendős borjúkkal?!
With what should I come before the Lord? Bow myself before the God on high? Should I come before him with burnt-offerings, with calves a year old?
7 Kedvét leli-é az Úr ezernyi kosokban, vagy tízezernyi olaj-patakokban? Elsőszülöttemet adjam-é vétkemért, vagy méhem gyümölcsét lelkemnek bűnéért?!
Will the Lord be pleased with thousands of rams, With ten thousand streams of oil? Should I give him my firstborn son for my guilt, the fruit of my body for the sin of my soul?
8 Megjelentette néked, oh ember, mi légyen a jó, és mit kiván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel.
The Lord has told you what is good, what he demands of you: Only to do justice and love mercy, and to walk humbly with your God.
9 Az Úrnak szava kiált a városnak, és a te neved néz bölcseségre. Halljátok meg a vesszőt és ki rendeli azt?!
Listen! The Lord calls to the city! Listen, tribe and assembly of the city!
10 Vannak-é még a gonosznak házában hamissággal gyűjtött kincsek, és ösztövér véka, a mely útálatos?
‘Can I forget the hoarded treasures in the houses of the wicked, and the accursed scant measure?
11 Vajjon jóváhagyom-é a hamis mértéket, és a zsákba rejtett csalárd fontokat?
Can I leave her unpunished because of evil scales, and the bag of false weights?
12 Mert a gazdagok megtöltöztek köztök ragadománynyal, lakosai pedig hazugságot szólnak, és nyelvök csalárd az ő szájokban.
Whose rich people are full of violence, her inhabitants liars, whose tongues speak deceit?
13 Én is azért megvervén, beteggé teszlek téged; elpusztítalak a te bűneid miatt.
‘But I indeed, have begun to punish you, to lay you in ruins because of your sins.
14 Eszel te, de meg nem elégszel, és benned marad a te éhséged; és gyűjtesz, de nem takarítasz, és a mit megtakarítsz is, fegyverre hányom.
You will eat but not be satisfied, your stomach empty within you. You will store up but lose everything, because whatever you save I will give to the sword.
15 Vetsz te, de nem aratsz; olajat sajtolsz te, de nem kened magadat olajjal, és mustot is, de bort nem iszol!
You will sow but not reap. You will tread the olives but have no oil for rubbing, tread grapes but drink no wine!
16 Mert az Omri parancsolataihoz szabjátok magatokat és az Ákháb házának minden dolgához, és azoknak tanácsán jártok! Hogy pusztasággá tegyelek tégedet, az ő lakosait pedig csúfsággá, és hordozzátok népemnek gyalázatát.
‘For you have followed the commands of Omri, and all the practices of the house of Ahab. You have acted in accord with their counsels, so I will give you up to ruin, the city’s inhabitants to derision. The nations will treat you with contempt!’
