Máté 14
1 Abban az időben hírét hallá Heródes negyedes fejedelem Jézusnak,
In that time, Herod the Tetrarch heard the news about Jesus.
2 És monda szolgáinak: Ez ama Keresztelő János; ő támadt fel a halálból, és azért működnek benne az erők.
And he said to his servants: “This is John the Baptist. He has risen from the dead, and that is why miracles are at work in him.”
3 Mert Heródes elfogatta vala Jánost, és megkötöztetvén, tömlöczbe vetette vala Heródiásért, az ő testvérének, Fülöpnek feleségéért.
For Herod had apprehended John, and bound him, and put him in prison, because of Herodias, the wife of his brother.
4 Mert ezt mondja vala néki János: Nem szabad néked ővele élned.
For John was telling him, “It is not lawful for you to have her.”
5 De mikor meg akarta öletni, félt a sokaságtól, mert mint egy prófétát úgy tartják vala őt.
And though he wanted to kill him, he feared the people, because they held him to be a prophet.
6 Hanem mikor a Heródes születése napját ünnepelék, tánczola a Heródiás leánya ő előttük, és megtetszék Heródesnek;
Then, on Herod’s birthday, the daughter of Herodias danced in their midst, and it pleased Herod.
7 Azért esküvéssel fogadá, hogy a mit kér, megadja néki.
And so he promised with an oath to give her whatever she would ask of him.
8 A leány pedig, anyja rábeszélésére, monda: Add ide nékem egy tálban a Keresztelő János fejét.
But, having been advised by her mother, she said, “Give me here, on a platter, the head of John the Baptist.”
9 És megszomorodék a király, de esküjéért és a vendégek miatt parancsolá, hogy adják oda.
And the king was greatly saddened. But because of his oath, and because of those who sat at table with him, he ordered it to be given.
10 És elküldvén, fejét véteté Jánosnak a tömlöczben.
And he sent and beheaded John in prison.
11 És előhozák az ő fejét egy tálban, és adák a leánynak; az pedig vivé az ő anyjának.
And his head was brought on a platter, and it was given to the girl, and she brought it to her mother.
12 És előjövén az ő tanítványai, elvivék a testet, és eltemeték azt; és elmenvén, megjelenték Jézusnak.
And his disciples approached and took the body, and they buried it. And arriving, they reported it to Jesus.
13 És mikor ezt meghallotta Jézus, elméne onnét hajón egy puszta helyre egyedül. A sokaság pedig ezt hallva, gyalog követé őt a városokból.
When Jesus had heard it, he withdrew from there by boat, to a deserted place by himself. And when the crowds had heard of it, they followed him on foot from the cities.
14 És kimenvén Jézus, láta nagy sokaságot, és megszáná őket, és azoknak betegeit meggyógyítá.
And going out, he saw a great multitude, and he took pity on them, and he cured their sick.
15 Mikor pedig estveledék, hozzá menének az ő tanítványai, mondván: Puszta hely ez, és az idő már elmúlt; bocsásd el a sokaságot, hogy menjenek el a falvakba és vegyenek magoknak eleséget.
And when evening had arrived, his disciples approached him, saying: “This is a deserted place, and the hour has now passed. Dismiss the crowds, so that, by going into the towns, they may buy food for themselves.”
16 Jézus pedig monda nékik: Nem szükség elmenniök; adjatok nékik ti enniök.
But Jesus said to them: “They have no need to go. Give them something to eat yourselves.”
17 Azok pedig mondának néki: Nincsen itt, csupán öt kenyerünk és két halunk.
They answered him, “We have nothing here, except five loaves and two fish.”
18 Ő pedig monda: Hozzátok azokat ide hozzám.
He said to them, “Bring them here to me.”
19 És mikor megparancsolá a sokaságnak, hogy üljenek le a fűre, vevé az öt kenyeret és két halat, és szemeit az égre emelvén, hálákat ada; és megszegvén a kenyereket, adá a tanítványoknak, a tanítványok pedig a sokaságnak.
And when he had ordered the multitude to sit down upon the grass, he took the five loaves and the two fish, and gazing up to heaven, he blessed and broke and gave the bread to the disciples, and then the disciples to the multitudes.
20 És mindnyájan evének, és megelégedének; és felszedék a maradék darabokat, tizenkét teli kosárral.
And they all ate and were satisfied. And they took up the remnants: twelve baskets full of fragments.
21 A kik pedig ettek vala, mintegy ötezeren valának férfiak, asszonyokon és gyermekeken kívül.
Now the number of those who ate was five thousand men, besides women and children.
22 És mindjárt kényszeríté Jézus az ő tanítványait, hogy szálljanak a hajóba és menjenek át előre a túlsó partra, míg ő elbocsátja a sokaságot.
And Jesus promptly compelled his disciples to climb into the boat, and to precede him in crossing the sea, while he dismissed the crowds.
23 És a mint elbocsátá a sokaságot, felméne a hegyre, magánosan imádkozni. Mikor pedig beestveledék, egyedül vala ott.
And having dismissed the multitude, he ascended alone onto a mountain to pray. And when evening arrived, he was alone there.
24 A hajó pedig immár a tenger közepén vala, a haboktól háborgattatva; mivelhogy a szél szembe fújt vala.
But in the midst of the sea, the boat was being tossed about by the waves. For the wind was against them.
25 Az éjszaka negyedik részében pedig hozzájuk méne Jézus, a tengeren járván.
Then, in the fourth watch of the night, he came to them, walking upon the sea.
26 És mikor látták a tanítványok, hogy ő a tengeren jára, megrémülének, mondván: Ez kísértet; és a félelem miatt kiáltozának.
And seeing him walking upon the sea, they were disturbed, saying: “It must be an apparition.” And they cried out, because of fear.
27 De Jézus azonnal szóla hozzájuk, mondván: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek!
And immediately, Jesus spoke to them, saying: “Have faith. It is I. Do not be afraid.”
28 Péter pedig felelvén néki, monda: Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken.
Then Peter responded by saying, “Lord, if it is you, order me to come to you over the waters.”
29 Ő pedig monda: Jövel! És Péter kiszállván a hajóból, jár vala a vizeken, hogy Jézushoz menjen.
And he said, “Come.” And Peter, descending from the boat, walked over the water, so as to go to Jesus.
30 De látva a nagy szelet, megrémüle; és a mikor kezd vala merülni, kiálta, mondván: Uram, tarts meg engem!
Yet truly, seeing that the wind was strong, he was afraid. And as he began to sink, he cried out, saying: “Lord, save me.”
31 Jézus pedig azonnal kinyújtván kezét, megragadá őt, és monda néki: Kicsinyhitű, miért kételkedél?
And immediately Jesus extended his hand and took hold of him. And he said to him, “O little in faith, why did you doubt?”
32 És a mikor beléptek a hajóba, elállt a szél.
And when they had ascended into the boat, the wind ceased.
33 A hajóban levők pedig hozzámenvén, leborulának előtte, mondván: Bizony, Isten Fia vagy!
Then those who were in the boat drew near and adored him, saying: “Truly, you are the Son of God.”
34 És általkelvén, eljutának Genezáret földére.
And having crossed the sea, they arrived in the land of Genesaret.
35 És mikor megismerték őt annak a helynek lakosai, szétküldének abba az egész környékbe, és minden beteget hozzá hozának;
And when the men of that place had recognized him, they sent into all that region, and they brought to him all who had maladies.
36 És kérik vala őt, hogy csak az ő ruhájának peremét illethessék. És a kik illeték vala, mindnyájan meggyógyulának.
And they petitioned him, so that they might touch even the hem of his garment. And as many as touched it were made whole.
