Lukács 4
1 Jézus pedig Szent Lélekkel telve, visszatére a Jordántól, és viteték a Lélektől a pusztába
Pwu, Yisu vwu adigile umepo umbalache akhakhuya ukhuma khu khihulu kya Yoldani, akhagegiwa nu Mepo Umbalache
2 Negyven napig, kísértetvén az ördög által. És nem evék semmit azokban a napokban; de mikor azok elmúltak, végre megéhezék.
Kwu figono alubaini, ukwa alikhugeliwa nu setano. Unsikhi ugwa salikulya njala.
3 És monda néki az ördög. Ha Isten Fia vagy, mondd e kőnek, hogy változzék kenyérré.
Usetano akhambula, “Ingave uveve ulimwana va Nguluve, pinelula iliwe live nkate.”
4 Jézus pedig felele néki, mondván: Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem az Istennek minden ígéjével.
UYisu akhambula, “Yisimbiwe; 'umnu sakhatame nu nkata vuvule.”
5 Majd felvivén őt az ördög egy nagy magas hegyre, megmutatá néki e föld minden országait egy szempillantásban,
Pwu setano akhandogocha kwu vu malilo vwa kyamba akhambonesya uvutwa, vwoni wa khilunga kwu nsikhi unsupi.
6 És monda néki az ördög: Néked adom mindezt a hatalmat és ezeknek dicsőségét; mert nékem adatott, és annak adom, a kinek akarom;
Usetano akhata ni khukhupa, “Nikhukhupo uvwa yilweli vwa khalongocha uvuvaha uvwu woni paninie, nu vuvaha vwa pene. Nigaha evwo ulwakhuva foni amile one mfidemage, nu khumpa umunu uvininogwa ukhumpa.
7 Azért ha te engem imádsz, mindez a tied lesz.
Pwu lino, ingave vugundama ni kwisaya, ifinu ifi fyoni fiva fyakho.”
8 Felelvén pedig Jézus, monda néki: Távozz tőlem, Sátán; mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.
Pwu Yisu akhanda akhata, “Yesimbiwe, “Vwisayage kwa Nguluve vakho, nu khumbombela umwene vuvule.”
9 Azután Jeruzsálembe vivé őt, és a templom ormára állítván, monda néki: Ha Isten Fia vagy, vesd alá magad innét;
Pwu setano akhandongocha u Yisu khu Yerusalemu nu khumbikha pakyanya ficho pu nyumba ya tembile nu khumbula, “Ingave uveve ulimwana va Nguluve, ila hilile pasi ukhuhuma apa.
10 Mert meg van írva: Az ő angyalinak parancsol te felőled, hogy megőrizzenek téged;
Ulwakhuva yisimbiwe, “Ilagicha avasungwa va mwene va khuvikhe nu khukhudima,
11 És: Kezökben hordoznak téged, hogy valamikép meg ne üssed lábadat a kőbe.
hange yavikwukwinola mmavokho gavene ulekhe ukhulemala amalunde gakho nilivwe.”
12 Felelvén pedig Jézus, monda néki: Megmondatott: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.
UYisu akhanda akhata, “Lichovivwe, “Ulanngela ukuludeva Unguluve vakho.”
13 És elvégezvén minden kísértést az ördög, eltávozék tőle egy időre.
Usetano vwa malile ukhugela u Yisu, akhahega nu khundekha upwu gufikhaga unsikhi ugunge.
14 Jézus pedig megtére a Léleknek erejével Galileába: és híre méne néki az egész környéken.
Pwu Yisu akhavuya kwu Galilaya na makha ga mepo, ni nongwa cha mwene chikhaluta ifikongo fyoni ifili paninie.
15 És ő taníta azoknak zsinagógáiban, dicsőíttetvén mindenektől.
Alikumanyisya mtembile cha vene, pwu munu nu munu alikhuginia.
16 És méne Názáretbe, a hol felneveltetett: és beméne, szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni.
Ikhinge ikhigono akhaluta Mnazareti, ikhilunga ikhyu atamile nu khu kila, neluvuyivile ulwiho lwa mwene akhingela mtembile ikhigono kya sabato, pwu khima ni kwimba uvusimbe.
17 És adák néki az Ésaiás próféta könyvét; és a könyvet feltárván, arra a helyre nyita, a hol ez vala írva:
Vakhampa iligombo lya nyamalogo u Isaya, pwu, pwu akhadindula iligombo, nu khulonda upwu yisimbiwe,
18 Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat,
Umepo va Nkuludeva alipakyanya paliune ulwakhuva ambakhile i mono ukhulumbilila inongwa inonu kwu va lemilwe. Asuhile kuvavula uvuvopolwe kwuvakungiwe ukhuvavikha uvusa vilola valolage khange. Ukhuvavikha mbuvapolwa avigatachivwa,
19 Hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét.
ukhuvavula umwakhe ugwu ukhuludeva ikhovavonesya ulugano lwa mwene.”
20 És behajtván a könyvet, átadá a szolgának, és leüle. És a zsinagógában mindenek szemei ő reá valának függesztve.
Pwa akhadinda iligombo, lya mwene akhankilivolela undongochi va tembile, pwu akhatama pasi. Amiho ga vanu voni uvuvala mu tembile valikundola umwene.
21 Ő pedig kezde hozzájuk szólani: Ma teljesedett be ez az Írás a ti hallástokra.
Akhatengula ukhuchova navo alikhuta, “Ilelo uvusimbe uvwu vufkhe mu mbulukhutu chenyo.”
22 És mindnyájan bizonyságot tőnek felőle, és elálmélkodának kedves beszédein, a melyek szájából származtak, és mondának: Avagy nem a József fia-é ez?
Pala khila munu alikhulola ikyu alikhuchova u Yisu, nu vingi uvuvalepwo valikhudega na mamenyu ga luhala ugwa galikhu kumo mundomo gwa mwene. valinkuta, “Uyu mwana vuvule va Yosefu, savu yilivwo?”
23 És monda nékik: Bizonyára azt a példabeszédet mondjátok nékem: Orvos, gyógyítsd meg magadat! A miket hallottunk, hogy Kapernaumban történtek, itt a te hazádban is cselekedd meg azokat.
UYisu au havavula, “Lweli yamwichova ikhihnicho ikhi kyulyune, 'Uliganga iponie yuve. kyoyoni ikyutupulikhe ulikhuvomba kwu kapernaumu, uvombe pakhijiji kyakho apa.”
24 Monda pedig: Bizony mondom néktek: Egy próféta sem kedves az ő hazájában.
Khange akhata, “lweli nikhuvavula umwe, asikhuli unyamalago uvevi khumwidikha mkilunga kya kya mwene.”
25 És igazán mondom néktek, hogy Illés idejében sok özvegy asszony volt Izráelben, mikor az ég három esztendeig és hat hónapig be volt zárva, úgy hogy az egész tartományban nagy éhség volt;
Pwu nikhuvavula umwe lweli ukhuta valipwo avalekhwa vingi mu Israeli imisikhi gya Eliya, khukhanya kwa dindiwe khulekhe ukhuva ni fula imiakha kidatu ne nusu, vwukhulini njala imbaha ikhilunga kywoni.
26 Mégis azok közül senkihez nem küldetett Illés, hanem csak Sidonnak Sareptájába az özvegy asszonyhoz.
Khange u Eliya sakhasuhiwe kwu munu nuvalyumo, pwu khunde kwa yumo vuvule uviatamaga Mselepta pipi na khunji ni ugwa Msidoni.
27 És az Elizeus próféta idejében sok bélpoklos volt Izráelben; de azok közül egy sem tisztult meg, csak a Siriából való Naámán.
Khange, vale ekhwo na boba vingi imiakha gya Elisha unyamalago, pwa asikhuli nuvalyomo uvi aponile yu Naamani umunu va msiria.
28 És betelének mindnyájan haraggal a zsinagógában, mikor ezeket hallották.
Avanu voni mgati mutembile vadigile ilyoyo vavile vipulikhe aga goni.
29 És felkelvén, kiűzék őt a városon kívül és vivék őt annak a hegynek szélére, a melyen az ő városuk épült, hogy onnan letaszítsák.
Vakhima nukhu kuhugecha khunji khujini, nukhundungocha ukhufikha kuvumelilo vwa jini upwu ujini kwa vene kwa chengiwe khukyanya, pwu vantage pasi.
30 Ő azonban közöttük átmenve, eltávozék.
Pwu akhaluta vunonu pagati pavene akhilutila.
31 És leméne Kapernaumba, Galilea városába; és tanítja vala azokat szombatnapokon.
Pwu khikha mu Kapernaumu, mjini ugwa Galilaya. Isabato yimo alikumanyisye avanu mgato nu mtembile.
32 És csodálkozának az ő tudományán, mert beszéde hatalmas vala.
Valikudega nulumanyisyo lwa vene, ulwa khuva alikhumanyisya khu makha.
33 És a zsinagógában vala egy tisztátalan ördögi lélektől megszállt ember, a ki fennhangon kiálta,
Pwu ikhigono ikhyo mgati mtembile, ale epwo umunu unyamepo imbivi, pwu akhalila khulimenyu ilya kukhyanya,
34 Mondván: Ah, mi közünk hozzád názáreti Jézus? Jöttél, hogy elveszíts minket? Ismerlek téged ki vagy: az Istennek ama Szentje!
“Tulinikhekhi nuve, Yesu va Mnasareti? Wichile kukhotuyocha? Nihemanyila uve veve veni! Veve mbalache va Nguluve!”
35 És megdorgálá őt Jézus, mondván: Némulj meg és menj ki ez emberből! És az ördög azt a középre vetvén, kiméne belőle, és nem árta néki semmit.
UYisu akhadukha khumepo akhata, “Nunala mye, khange uhume mu munu oyu!” Imepo ila yikhataga umunu ule pasi pagati pavene, akhahuma mu munu khange sakivone uluvavo.
36 És támada félelem mindenekben, és egymással szólnak és beszélnek vala, mondván: Mi dolog ez, hogy nagy méltósággal és hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek és kimennek?
Avanu voni valikudega, khange valikupichova imbombo iyo umunu nu nunine. Valikuta, “Gomanyu makhi aga?” Ilamula imepo imbivi khuvutwa na makha vevihege.”
37 És elterjede a hír ő felőle a környék minden helyén.
Pwu, imongwa cha Yisu chilikhuluta kwoni mu khilunga ikhichongotile unkoa ugwa.
38 Azután a zsinagógából eltávozván, a Simon házába méne. A Simon napa pedig nagy hideglelésben feküdt, és könyörögtek neki érette.
Pwu Yisu akhahega mjini vgwa pwa akhingela munyumba ya Simoni. Pwu, unkwive nu Simoni alikhuva vivwa ihoma ingali, pwu vakhammbembelesya avange.
39 És Jézus mellé állván, megdorgálá a hideglelést, és az elhagyá őt; és ő azonnal felkelvén, szolgála nékik.
Pwu, u Yisuakhang'elelela, akhadukha ihoma yikhandekha. Pwu akhima akhatengula ukhuvavombela.
40 A nap lementével pedig, mindenek, a kiknek különféle betegeik valának, ő hozzá vivék azokat; ő pedig mindegyikőjükre reávetvén kezeit, meggyógyítá őket.
Ilichova vulikhwingela, avanu vakhendetela u Yisu umunu nuvotamu vwa uvwavechaga. Alikhuvikha amavokho gamwene pa kyanya pa ntamu pwu vakhapona voni.
41 Sokakból pedig ördögök is mentek ki, kiáltozván és mondván: Te vagy ama Krisztus, az Isten Fia! De ő megdorgálván, nem engedé őket szólani, mivelhogy tudták, hogy ő a Krisztus.
Imepo chope chikhavahumaavingi vali kulila kwu elimenyu nukhuta, “Uve veve mwana va Nguluve!” UYisu akhadukha imipepo nukuvavula vachove, ulwakhuva valumanyile ukhuta umwene akhala vi Kristi.
42 A nap fölkeltekor pedig kimenvén, puszta helyre méne; de a sokaság felkeresé őt, és hozzámenének, és tartóztaták őt, hogy ne menjen el tőlök.
Unsikhi vu khutandalukha, akhaluta ukhuvasikuli na vanu. Ululundamano lwa vanu valikhundonda pwu vakhichaukwu likwo. Vagela ukhukihivula alekhe ukhuluta khutali na vene.
43 Ő pedig monda nékik: Egyéb városoknak is hirdetnem kell nékem az Istennek országát; mert azért küldettem.
Pwu akhavavula, “Lasima nilumbilile ilimenyu ilinonu lya vutwa vwa Nguluve mu miji iginge mingi, ulwakhuva khyu mene nisuhivwe apa.”
44 És prédikál vala Galilea zsinagógáiban.
Pwu alikhuluta khulumbilila mgati mtembile mumbuyahudi mwoni.
