Lukács 3
1 Tibérius császár uralkodásának tizenötödik esztendejében pedig, mikor Júdeában Ponczius Pilátus volt a helytartó, és Galileának negyedes fejedelme Heródes, Iturea és Trakhónitis tartományának pedig negyedes fejedelme az ő testvére Filep, Abiléné negyedes fejedelme meg Lisániás,
Pea ʻi hono hongofulu ma nima ʻoe taʻu ʻoe pule ʻa Taipiliusi Sisa, ko e ʻeiki pule ʻa Ponito Pailato ʻi Siutea, pea tuʻi ai ʻa Helota ʻi Kāleli, pea tuʻi ʻa hono tokoua ko Filipe ʻi ʻAitulia mo e feituʻu ʻo Tilakonite, pea tuʻi ʻa Lisaniasi ʻi ʻApiline,
2 Annás és Kajafás főpapsága alatt, lőn az Úrnak szava Jánoshoz, a Zakariás fiához, a pusztában,
Pea ko ʻAnasi mo Kaiafasi ko e ongo taulaʻeiki lahi ʻakinaua, naʻe hoko ʻae folofola ʻae ʻOtua kia Sione ko e foha ʻo Sakalaia ʻi he toafa.
3 És méne a Jordán mellett lévő minden tartományba prédikálván a megtérés keresztségét a bűnöknek bocsánatjára;
Pea haʻu ia ki he potu fonua kotoa pē ʻo ofi ki Sioatani, ʻo ne malangaʻaki ʻae papitaiso ʻoe fakatomala ki he fakamolemole ʻoe angahala:
4 A mint meg van írva Ésaiás próféta beszédeinek könyvében, ki ezt mondja: Kiáltónak szava a pusztában: Készítsétek meg az Úrnak útját, egyengessétek az ő ösvényeit.
ʻO hangē ko ia kuo tohi ʻi he tohi ʻae ngaahi lea ʻae palōfita ko ʻIsaia, ʻo pehē, “Ko e leʻo ʻoe tokotaha ʻoku kalanga ʻi he toafa, ‘Mou teuteu ʻae hala ʻo Sihova, pea fakatonutonu hono ʻaluʻanga.
5 Minden völgy betöltetik, minden hegy és halom megalacsonyíttatik; és az egyenetlenek egyenesekké, és a göröngyös útak símákká lesznek;
ʻE tanu ʻae luo kotoa pē, ʻE holoki hifo ʻae moʻunga mo e tafungofunga kotoa pē; Pea ʻe fakatotonu ʻae pikopiko, Pea ʻe fakatokalelei ʻae ngaahi hala ʻoku tokatāmaki;
6 És meglátja minden test az Istennek szabadítását.
Pea ʻe mamata ʻae kakai kotoa pē ki he fakamoʻui ʻae ʻOtua.’”
7 Monda azért a sokaságnak, a mely kiméne hozzá, hogy általa megkereszteltessék: Viperák fajzati, kicsoda intett meg titeket, hogy a bekövetkező harag elől meneküljetek?
Pea toki pehē ʻe ia ki he kakai kuo ʻalu ange ke nau papitaiso ʻiate ia, “ʻAe fānau ʻae ngata fekai, Ko hai ne ne valoki ʻakimoutolu ke mou puna mei he houhau ʻe haʻu?
8 Teremjetek azért megtéréshez méltó gyümölcsöket, és ne mondogassátok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! mert mondom néktek, hogy az Isten ezekből a kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak.
Ko ia mou fakahā ʻae ngaahi fua ʻoku ngali mo e fakatomala, pea ʻoua naʻa lau leva ʻi homou loto, ‘ʻOku mau tamai ʻaki ʻa ʻEpalahame:’ he ʻoku ou tala atu kiate kimoutolu, ʻOku faʻa fai ʻe he ʻOtua ke fakatupu ʻi he ngaahi maka ni ʻae fānau kia ʻEpalahame.
9 Immár pedig a fejsze is rávettetett a fák gyökerére: minden fa azért, a mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és a tűzre vettetik.
Pea ko eni foki, kuo tuku ʻae toki ki he tefito ʻoe ngaahi ʻakau: pea ko ia, ka ʻilonga ʻae ʻakau ʻoku ʻikai tupu ai ʻae fua lelei ʻe tā hifo [ia], ʻo laku ki he afi.”
10 És megkérdé őt a sokaság, mondván: Mit cselekedjünk tehát?
Pea fehuʻi ʻae kakai kiate ia, ʻo pehē, “Ko e hā nai te mau fai?”
11 Ő pedig felelvén, monda nékik: A kinek két köntöse van, egyiket adja annak, a kinek nincs; és a kinek van eledele, hasonlókép cselekedjék.
Pea lea ia, ʻo pehēange kiate kinautolu, “Ko ia ʻoku maʻu ʻae kofutuʻa ʻe ua, ke ne foaki kiate ia ʻoku ʻikai maʻu; pea ko ia ʻoku maʻu ʻae meʻa kai, ke fai pehē [foki].”
12 És eljövének a vámszedők is, hogy megkeresztelkedjenek, és mondának néki: Mester, mit cselekedjünk?
Pea haʻu foki ʻae kau tānaki tukuhau ke papitaiso, ʻonau pehē kiate ia, “ʻEiki, ko e hā te mau fai?”
13 Ő pedig monda nékik: Semmi többet ne követeljetek, mint a mi előtökbe rendeltetett.
Pea pehē ʻe ia kiate kinautolu, “ʻOua naʻa mou maʻu ʻo lahi ʻi he meʻa kuo tuʻutuʻuni maʻamoutolu.”
14 És megkérdék őt a vitézek is, mondván: Hát mi mit cselekedjünk? És monda nékik: Senkit se háborítsatok, se ne patvarkodjatok; és elégedjetek meg zsoldotokkal.
Pea fehuʻi foki ʻe he kau tau kiate ia, ʻo pehē; “Pea ko e hā te mau fai?” Pea pehē ʻe ia kiate kinautolu, “ʻOua naʻa fai fakamālohi ki ha taha, pea ʻoua naʻa lohiakiʻi; pea mou fiemālie ʻi hoʻomou totongi.”
15 Mikor pedig a nép várt és szívökben mind azon gondolkoztak János felől, hogy vajjon nem ő-é a Krisztus;
Pea naʻe lolotonga ʻae ʻamanaki ʻae kakai, mo nau fifili kotoa pē ʻi honau loto kia Sione, pe ko e Kalaisi ia pe ʻikai;
16 Felele János mindeneknek, mondván: Én ugyan keresztellek titeket vízzel; de eljő, a ki nálamnál erősebb, a kinek nem vagyok méltó, hogy sarujának kötőjét megoldjam: az majd keresztel titeket Szent Lélekkel és tűzzel:
Pea lea ʻa Sione, ʻo ne pehēange kiate kinautolu kotoa pē, “Ko e moʻoni ʻoku ou papitaiso ʻaki ʻakimoutolu ʻae vai; ka ʻoku haʻu ʻae tokotaha ʻoku mālohi ʻiate au, pea ʻoku ʻikai taau mo au ke u vete ʻae nonoʻo ʻo hono topuvaʻe: pea ʻe papitaiso ʻaki ʻe ia ʻakimoutolu ʻae Laumālie Māʻoniʻoni mo e afi:
17 Kinek szórólapátja kezében van, és megtisztítja szérűjét; és a gabonát az ő csűrébe takarja, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel.
ʻOku ʻi hono nima ʻa hono fohe, pea te ne fakamaʻa ʻaupito hono hahaʻanga, pea ʻe ia ʻae kafukafu ʻaki ʻae afi taʻemate.”
18 És még sok egyebekre is intvén őket, hirdeté az evangyéliomot a népnek.
Pea lahi ʻae meʻa kehekehe naʻa ne malangaʻaki ʻi heʻene enginaki ki he kakai.
19 Mikor pedig Heródes, a negyedes fejedelem, megfeddetett ő tőle Heródiásért, az ő testvérének, Filepnek feleségéért és mindama gonoszságokért, a miket Heródes cselekedett,
Ka naʻe valoki ʻe ia ʻa Helota ko e tuʻi, koeʻuhi ko Helotiasi ko e uaifi ʻo hono tokoua ko Filipe, pea mo e kovi kotoa pē ne fai ʻe Helota.
20 Ez még azzal tetézte mindezeket, hogy Jánost tömlöczbe vetteté.
Pea ne fakalahi ʻaki ʻae meʻa ni kotoa pē, ʻa ʻene fakahū ʻa Sione ki he fale fakapōpula.
21 Lőn pedig, hogy mikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is megkereszteltetett, és imádkozott, megnyilatkozék az ég,
Pea kuo papitaiso ʻae kakai kotoa pē, pea pehē, ne papitaiso foki mo Sisu, pea ʻi heʻene lotu, ne matoʻo ʻae langi,
22 És leszálla ő reá a Szent Lélek testi ábrázatban mint egy galamb, és szózat lőn mennyből, ezt mondván: Te vagy amaz én szerelmes Fiam, te benned gyönyörködöm!
Pea maliu hifo ʻae Laumālie Māʻoniʻoni kiate ia ʻo hangē ko e sino ʻoe lupe, pea hoko mai mo e leʻo mei he langi, ʻo pehē, “Ko hoku ʻAlo ʻofaʻanga koe; ʻoku ou fiemālie lahi ʻiate koe.”
23 Maga Jézus pedig mintegy harmincz esztendős volt, mikor tanítani kezdett, ki, a mint állítják vala, a József fia vala, ez pedig a Hélié,
Pea kuo tolungofulu nai ʻae taʻu ʻo Sisu, ʻaia (naʻe ui) ko e foha ʻo Siosefa, ʻaia ko e foha ʻo Helai,
24 Ez Mattáté, ez Lévié, ez Melkié, ez Jannáé, ez Józsefé,
Ko e foha ia ʻo Matati, ko e foha ia ʻo Livai, ko e foha ia ʻo Melikai, ko e foha ia ʻo Sana, ko e foha ia ʻo Siosefa,
25 Ez Matthatiásé, ez Ámosé, ez Naumé, ez Eslié, ez Naggaié,
Ko e foha ia ʻo Matatiasi, ko e foha ia ʻo Emosi, ko e foha ia ʻo Neumi, ko e foha ia ʻo Esilai, ko e foha ia ʻo Naki,
26 Ez Maáté, ez Matthatiásé, ez Sémeié, ez Józsefé, ez Júdáé,
Ko e foha ia ʻo Mati, ko e foha ia ʻo Matatiasi, ko e foha ia ʻo Semiai, ko e foha ia ʻo Siosefa, ko e foha ia ʻo Siuta,
27 Ez Joannáé, ez Rhésáé, ez Zorobábelé, ez Saláthielé, ez Nérié,
Ko e foha ia ʻo Soana, ko e foha ia ʻo Lisa, ko e foha ia ʻo Solopepeli, ko e foha ia ʻo Saletieli, ko e foha ia ʻo Nilai,
28 Ez Melkié, ez Addié, ez Hosámé, ez Elmodámé, ez Éré,
Ko e foha ia ʻo Milikai, ko e foha ia ʻo ʻAtai, ko e foha ia ʻo Kosami, ko e foha ia ʻo Elimotami, ko e foha ia ʻo ʻEa,
29 Ez Jóséé, ez Eliézeré, ez Jórimé, ez Mattáté, ez Lévié,
Ko e foha ia ʻo Sose, ko e foha ia ʻo ʻEliesa, ko e foha ia ʻo Solimi, ko e foha ia ʻo Matati, ko e foha ia ʻo Livai,
30 Ez Simeoné, ez Júdáé, ez Józsefé, ez Jónáné, ez Eliákimé,
Ko e foha ia ʻo Simione, ko e foha ia ʻo Siuta, ko e foha ia ʻo Siosefa, ko e foha ia Sonani, ko e foha ia ʻo Iliakimi,
31 Ez Méleáé, ez Maináné, ez Mattátáé, ez Nátáné, ez Dávidé,
Ko e foha ia ʻo Melia, ko e foha ia ʻo Menani, ko e foha ia ʻo Matata, ko e foha ia ʻo Netani, ko e foha ia ʻo Tevita,
32 Ez Jesséé, ez Obedé, ez Boázé, ez Sálmoné, ez Naássoné,
Ko e foha ia ʻo Sese, ko e foha ia ʻo ʻOpeti, ko e foha ia ʻo Poasi, ko e foha ia ʻo Salimoni, ko e foha ia ʻo Neasoni,
33 Ez Aminádábé, ez Arámé, ez Esroné, ez Fáresé, ez Júdáé.
Ko e foha ia ʻo ʻAminitape, ko e foha ia ʻo ʻElami, ko e foha ia ʻo Esiloni, ko e foha ia ʻo Felesi, ko e foha ia ʻo Siuta,
34 Ez Jákóbé, ez Izsáké, ez Ábrahámé, ez Táréé, ez Nákhoré,
Ko e foha ia ʻo Sēkope, ko e foha ia ʻo ʻAisake, ko e foha ia ʻo ʻEpalahame, ko e foha ia ʻo Tela, ko e foha ia ʻo Nekoa,
35 Ez Sárukhé, ez Ragávé, ez Fáleké, ez Eberé, ez Saláé,
Ko e foha ia ʻo Seluki, ko e foha ia ʻo Lekoa, ko e foha ia ʻo Feleki, ko e foha ia ʻo Hepa, ko e foha ia ʻo Sala,
36 Ez Kajnáné, ez Arfaksádé, ez Semé, ez Noéé, ez Lámekhé,
Ko e foha ia ʻo Kēnani, ko e foha ia ʻo ʻAfakisati, ko e foha ia ʻo Semi, ko e foha ia ʻo Noa, ko e foha ia ʻo Lemeki,
37 Ez Mathuséláé, ez Énókhé, ez Járedé, ez Mahalaléelé, ez Kajnáné,
Ko e foha ia ʻo Metusela, ko e foha ia ʻo ʻInoke, ko e foha ia ʻo Seleti, ko e foha ia ʻo Melilieli, ko e foha ia ʻo Kēnani,
38 Ez Énósé, ez Sethé, ez Ádámé, ez pedig az Istené.
Ko e foha ia ʻo ʻInosi, ko e foha ia ʻo Seti, ko e foha ia ʻo ʻAtama, ko e foha ia ʻoe ʻOtua.
