Lukács 19
1 És bemenvén, általméne Jerikhón.
彼はエリコに入り，そこを通り過ぎていた。
2 És ímé vala ott egy ember, a kit nevéről Zákeusnak hívtak; és az fővámszedő vala, és gazdag.
ザアカイオスという名の人がいた。徴税人の長で，富んでいた。
3 És igyekezék Jézust látni, ki az; de a sokaságtól nem láthatá, mivelhogy termete szerint kis ember volt.
イエスがどんな人か見ようとしたが，群衆のためにできなかった。背が低かったからである。
4 És előre futván felhága egy eperfüge fára, hogy őt lássa; mert arra vala elmenendő.
前方に走って行き，イチジクグワの木に登って，彼を見ようとした。彼がその道を通っていたからである。
5 És mikor arra a helyre jutott, feltekintvén Jézus, látá őt, és monda néki: Zákeus, hamar szállj alá; mert ma nékem a te házadnál kell maradnom.
イエスはその場所に来ると，彼を見上げて，彼に言った，「ザアカイオス，急いで降りて来なさい。わたしは今日，必ずあなたの家に泊まるからだ」 。
6 És sietve leszálla, és örömmel fogadá őt.
彼は急いで降りて来て，喜んでイエスを迎えた。
7 És mikor ezt látták, mindnyájan zúgolódának, mondván hogy: Bűnös emberhez ment be szállásra.
それを見ると，みんなはつぶやいて言った，「彼は罪人であるこの男のところに行って宿を取った」。
8 Zákeus pedig előállván, monda az Úrnak: Uram, ímé minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit patvarkodással elvettem, négy annyit adok helyébe.
ザアカイオスは立ち上がって主に言った，「ご覧ください，主よ，わたしは自分の財産の半分を貧しい人たちに与えます。だれかのものを不正に取り立てていたなら，四倍にして返します」。
9 Monda pedig néki Jézus: Ma lett idvessége ennek a háznak! mivelhogy ő is Ábrahám fia.
イエスは彼に言った，「今日，救いがこの家に来た。彼もまたアブラハムの子だからだ。
10 Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett.
人の子は，失われたものを探し出し，それを救うために来たのだ」 。
11 És mikor azok ezeket hallották, folytatá és monda egy példázatot, mivelhogy közel vala Jeruzsálemhez, és azok azt gondolák, hogy azonnal megjelenik az Isten országa.
彼らがこれらのことを聞いていると，彼は続けて一つのたとえを話した。彼がエルサレムに近づいており，彼らは神の王国がすぐに現われるものと思っていたからである。
12 Monda azért: Egy nemes ember elméne messze tartományba, hogy országot vegyen magának, aztán visszatérjen.
それで彼は言った，「ある貴族が，王国を受けて戻るために，遠い国に出かけた。
13 Előszólítván azért tíz szolgáját, ada nékik tíz gírát, és monda nékik: Kereskedjetek, míg megjövök.
彼は自分の十人の召使いたちを呼び，彼らに十枚のミナ硬貨を渡して，彼らに言った，『わたしが帰って来るまで商売をしなさい』。
14 Az ő alattvalói pedig gyűlölék őt, és követséget küldének utána, mondván: Nem akarjuk, hogy ő uralkodjék mi rajtunk.
しかし彼の市民たちは彼を憎んでいたので，彼の後から使者を遣わして，こう言った，『わたしたちはこの男が自分たちを支配することを望みません』。
15 És lőn, mikor megjött az ország vétele után, parancsolá, hogy az ő szolgáit, a kiknek a pénzt adta, hívják ő hozzá, hogy megtudja, ki mint kereskedett.
「彼は王国を受けて帰って来ると，お金を渡しておいたそれらの召使いたちを呼び寄せるよう命じた。彼らが商売をして何をもうけたかを知るためだった。
16 Eljöve pedig az első, mondván: Uram, a te gírád tíz gírát nyert.
最初の者が彼の前に来て言った，『主よ，あなたの一ミナはさらに十ミナを作り出しました』。
17 Ő pedig monda néki: Jól vagyon jó szolgám; mivelhogy kevesen voltál hív, legyen birodalmad tíz városon.
「主人は彼に言った，『よくやった，善い召使いよ。あなたはごく小さなことに忠実だと分かったから，十の都市に対する権威を持ちなさい』。
18 És jöve a második, mondván: Uram, a te gírád öt gírát nyert.
「二番目の者が来て言った，『主よ，あなたの一ミナは五ミナを作り出しました』。
19 Monda pedig ennek is: Néked is legyen birodalmad öt városon.
「そこで主人は彼に言った，『あなたも五つの都市を治めなさい』。
20 És jöve egy másik, mondván: Uram, imhol a te gírád, melyet egy keszkenőben eltéve tartottam;
別の者が来て言った，『主よ，ご覧ください，あなたの一ミナです。手ぬぐいに包んで，しまっておきました。
21 Mert féltem tőled, mivelhogy kemény ember vagy; elveszed a mit nem te tettél el, és aratod, a mit nem te vetettél.
わたしはあなたが恐かったのです。あなたは厳格な方ですから。預けなかったところで取り立て，種をまかなかった所で刈り取られるのです』。
22 Monda pedig annak: A te szádból ítéllek meg téged, gonosz szolga. Tudtad, hogy én kemény ember vagyok, ki elveszem, a mit nem én tettem el, és aratom, a mit nem én vetettem;
「主人は彼に言った，『あなた自身の口からあなたを裁こう，悪い召使いよ！ あなたはわたしが厳しい者で，預けなかったところで取り立て，種をまかなかった所で刈り取ることを知っていたのか。
23 Miért nem adtad azért az én pénzemet a pénzváltók asztalára, és én megjövén, kamatostól kaptam volna azt vissza?
それなら，どうしてわたしのお金を銀行に預けなかったのか。そうすれば，帰って来た時，それに加えて利息を得られただろうに』。
24 És az ott állóknak monda: Vegyétek el ettől a gírát, és adjátok annak, a kinek tíz gírája van.
そばに立っている者たちに言った，『その一ミナを彼から取り上げて，十ミナ持っている者に与えなさい』。
25 És mondának néki: Uram, tíz gírája van!
「彼らは彼に言った，『主よ，彼はすでに十ミナを持っています！』
26 És ő monda: Mert mondom néktek, hogy mindenkinek, a kinek van, adatik; a kinek pedig nincs, még a mije van is, elvétetik tőle.
『あなた方に告げるが，だれでも持っている者にはさらに与えられるが，持っていない者からはその持っているものまでも取り去られることになるのだ。
27 Sőt ennek felette amaz én ellenségeimet is, kik nem akarták, hogy én ő rajtok uralkodjam, hozzátok ide, és öljétek meg előttem!
だが，わたしがその上で支配することを望まなかった，あのわたしの敵たちをここに連れ出して，わたしの前で殺してしまえ』」 。
28 És ezeket mondván, megy vala elől, felmenvén Jeruzsálembe.
これらのことを言ってから，彼は先に立って進み，エルサレムに上って行った。
29 És lőn, mikor közelgetett Béthfágéhoz és Bethániához, a hegyhez, mely Olajfák hegyének hívatik, elkülde kettőt az ő tanítványai közül,
オリブトと呼ばれる山のふもとの，ベツファゲとベタニアに近づいた時，彼は弟子たちのうちの二人を遣わして，
30 Mondván: Menjetek el az átellenben levő faluba; melybe bemenvén, találtok egy megkötött vemhet, melyen soha egy ember sem ült: eloldván azt, hozzátok ide.
こう言った，「向こう側の村に行きなさい。そこに入ると，だれも乗ったことのない子ロバがつないであるのが見つかるだろう。それを解いて，連れて来なさい。
31 És ha valaki kérdez titeket: Miért oldjátok el? ezt mondjátok annak: Mert az Úrnak szüksége van reá.
もしだれかが，『なぜそれを解いているのか』と尋ねるなら，その者に，『主がこれを必要としているのです』と言いなさい」 。
32 És elmenvén a küldöttek, úgy találák, a mint nékik mondotta.
遣わされた者たちは出て行き，彼が自分たちに告げたとおりのことを見いだした。
33 És mikor a vemhet eloldák, mondának nékik annak gazdái: Miért oldjátok el a vemhet?
彼は子ロバを解いていると，その持ち主たちが彼らに言った，「なぜ子ロバを解いているのか」。
34 Ők pedig mondának: Az Úrnak szüksége van reá.
彼らは言った，「主がこれを必要とされているのです」。
35 Elvivék azért azt Jézushoz: és az ő felsőruháikat a vemhére vetvén, Jézust reá helyhezteték.
彼らはそれをイエスのもとに連れて来た。子ロバの上に自分たちの外衣を投げかけると，イエスはそれらに乗った。
36 És mikor ő méne, az ő felsőruháikat az útra teríték.
彼が進んで行くと，人々は自分たちの外衣を道に敷いた。
37 Mikor pedig immár közelgete az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdé dicsérni az Istent fenszóval mindazokért a csodákért, a melyeket láttak;
彼が今やオリーブ山の下り坂に近づくと，弟子たちから成る群衆はみな，自分たちが見たすべての強力な業のことで喜び，大声で神を賛美し始めて
38 Mondván: Áldott a Király, ki jő az Úrnak nevében! Békesség a mennyben, és dicsőség a magasságban!
言った，「主の名において来る王は幸いだ！ 平和が天に，栄光がいと高き所に！」
39 És némelyek a farizeusok közül a sokaságból mondának néki: Mester, dorgáld meg a te tanítványaidat!
数人のファリサイ人たちが，群衆の中から彼に言った，「先生，あなたの弟子たちをしかってください！」
40 És ő felelvén, monda nékik: Mondom néktek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.
彼は彼らに答えた，「あなた方に告げるが，これらの者が黙っているなら，石が叫ぶだろう」 。
41 És mikor közeledett, látván a várost, síra azon.
彼は都に近づくと，都を見てそのために涙を流し，
42 Mondván: Vajha megismerted volna te is, csak e te mostani napodon is, a mik néked a te békességedre valók! de most elrejtettek a te szemeid elől.
こう言った，「もしあなたが，まさにあなたが，この日に，自分の平和にかかわる事柄を知っていたなら！ だが，それらは今あなた方の目から隠されている。
43 Mert jőnek reád napok, mikor a te ellenségeid te körülted palánkot építenek, és körülvesznek téged, és mindenfelől megszorítanak téged.
あなたには次のような日々が来るからだ。すなわち，あなたの敵たちはあなたに対してバリケードを築き，あなたを包囲して四方から取り巻き，
44 És a földre tipornak téged, és a te fiaidat te benned; és nem hagynak te benned követ kövön; mivelhogy nem ismerted meg a te meglátogatásodnak idejét.
あなたとあなたの中にいるあなたの子らを地面に打ち倒すだろう。彼らはあなたの中で，石をほかの石の上に残しておくことはないだろう。あなたが自分の訪れの時を知らなかったからだ」 。
45 És bemenvén a templomba, kezdé kiűzni azokat, a kik adnak és vesznek vala abban,
彼は神殿に入り，そこで買ったり売ったりしていた者たちを追い出し始め，
46 Mondván nékik: Meg van írva: Az én házam imádságnak háza; ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek.
彼らに言った，「『わたしの家は祈りの家だ』と書かれているのに，あなた方はそれを『強盗の巣』にしてしまった！」
47 És tanít vala minden nap a templomban. A főpapok pedig és az írástudók és a nép előkelői igyekeznek vala őt elveszteni:
彼は神殿で毎日教えていたが，祭司長たちと律法学者たち，および民の指導者たちは，彼を滅ぼそうとした。
48 És nem találták el, mit cselekedjenek; mert az egész nép ő rajta függ vala, reá hallgatván.
しかし，どうすればよいか分からなかった。民はみな，彼の語るすべての言葉に聞き入っていたからである。
