Lukács 18
1 Monda pedig nékik példázatot is arról, hogy mindig imádkozni kell, és meg nem restülni;
He also spoke a parable to them that they must always pray and not give up,
2 Mondván: Volt egy bíró egy városban, a ki Istent nem félt és embert nem becsült.
saying, “There was a judge in a certain city who did not fear God and did not respect man.
3 Volt pedig abban a városban egy özvegyasszony, és elméne ahhoz, mondván: Állj bosszút értem az én ellenségemen.
A widow was in that city, and she often came to him, saying, ‘Defend me from my adversary!’
4 Az pedig nem akará egy ideig; de azután monda ő magában: Jól lehet Istent nem félek és embert nem becsülök;
He would not for a while; but afterward he said to himself, ‘Though I neither fear God nor respect man,
5 Mindazáltal mivelhogy nékem terhemre van ez az özvegyasszony, megszabadítom őt, hogy szüntelen reám járván, ne gyötörjön engem.
yet because this widow bothers me, I will defend her, or else she will wear me out by her continual coming.’”
6 Monda pedig az Úr: Halljátok, mit mond e hamis bíró!
The Lord said, “Listen to what the unrighteous judge says.
7 Hát az Isten nem áll-é bosszút az ő választottaiért, kik ő hozzá kiáltanak éjjel és nappal, ha hosszútűrő is irántuk?
Will not God avenge his chosen ones who are crying out to him day and night, and yet he exercises patience with them?
8 Mondom néktek, hogy bosszút áll értök hamar. Mindazáltal az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön?
I tell you that he will avenge them quickly. Nevertheless, when the Son of Man comes, will he find faith on the earth?”
9 Némelyeknek pedig, kik elbizakodtak magukban, hogy ők igazak, és a többieket semmibe sem vették, ezt a példázatot is mondá:
He also spoke this parable to certain people who were convinced of their own righteousness, and who despised all others:
10 Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik vámszedő.
“Two men went up into the temple to pray; one was a Pharisee, and the other was a tax collector.
11 A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is.
The Pharisee stood and prayed by himself like this: ‘God, I thank you that I am not like the rest of men: extortionists, unrighteous, adulterers, or even like this tax collector.
12 Bőjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, a mit szerzek.
I fast twice a week. I give tithes of all that I get.’
13 A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!
But the tax collector, standing far away, would not even lift up his eyes to heaven, but beat his chest, saying, ‘God, be merciful to me, a sinner!’
14 Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.
I tell you, this man went down to his house justified rather than the other; for everyone who exalts himself will be humbled, but he who humbles himself will be exalted.”
15 Vivének pedig hozzá kis gyermekeket is, hogy illesse azokat; mikor pedig a tanítványok ezt látták, megdorgálák azokat.
They were also bringing their babies to him, that he might touch them. But when the disciples saw it, they rebuked them.
16 De Jézus magához híván őket, monda: Engedjétek, hogy a kis gyermekek én hozzám jőjjenek, és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa.
Jesus summoned them, saying, “Allow the little children to come to me, and do not hinder them, for God’s Kingdom belongs to such as these.
17 Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen nem megy be abba.
Most certainly, I tell you, whoever does not receive God’s Kingdom like a little child, he will in no way enter into it.”
18 És megkérdé őt egy főember, mondván: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem? (aiōnios g166)
A certain ruler asked him, saying, "Good Teacher, what shall I do to inherit consummate (aiōnios g166) life?"
19 Monda pedig néki Jézus: Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, az Isten.
Jesus asked him, “Why do you call me good? No one is good, except one: God.
20 A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy; tiszteld atyádat és anyádat.
You know the commandments: ‘Do not commit adultery,’ ‘Do not murder,’ ‘Do not steal,’ ‘Do not give false testimony,’ ‘Honor your father and your mother.’”
21 Az pedig monda: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.
He said, “I have observed all these things from my youth up.”
22 Jézus ezeket hallván, monda néki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, a mid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és jer, kövess engem.
When Jesus heard these things, he said to him, “You still lack one thing. Sell all that you have and distribute it to the poor. Then you will have treasure in heaven; then come, follow me.”
23 Az pedig ezeket hallván, igen megszomorodék; mert igen gazdag vala.
But when he heard these things, he became very sad, for he was very rich.
24 És mikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodék, monda: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van!
Jesus, seeing that he became very sad, said, “How hard it is for those who have riches to enter into God’s Kingdom!
25 Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.
For it is easier for a camel to enter in through a needle’s eye than for a rich man to enter into God’s Kingdom.”
26 A kik pedig ezt hallották, mondának: Ki idvezülhet tehát?
Those who heard it said, “Then who can be saved?”
27 Ő pedig monda: A mi embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél.
But he said, “The things which are impossible with men are possible with God.”
28 És monda Péter: Ímé mi mindent elhagytunk, és követtünk téged!
Peter said, “Look, we have left everything and followed you.”
29 Ő pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért,
He said to them, “Most certainly I tell you, there is no one who has left house, or wife, or brothers, or parents, or children, for God’s Kingdom’s sake,
31 És maga mellé vévén a tizenkettőt, monda nékik: Ímé felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az embernek Fián, a mit a próféták megírtak.
He took the twelve aside and said to them, “Behold, we are going up to Jerusalem, and all the things that are written through the prophets concerning the Son of Man will be completed.
32 Mert a pogányok kezébe adatik, és megcsúfoltatik, és meggyaláztatik, és megköpdöstetik;
For he will be delivered up to the Gentiles, will be mocked, treated shamefully, and spit on.
33 És megostorozván, megölik őt; és harmadnapon feltámad.
They will scourge and kill him. On the third day, he will rise again.”
34 Ők pedig ezekből semmit nem értének; és a beszéd ő előlük el vala rejtve, és nem fogták fel a mondottakat.
They understood none of these things. This saying was hidden from them, and they did not understand the things that were said.
35 Lőn pedig, mikor Jerikhóhoz közeledett, egy vak ül vala az út mellett koldulván.
As he came near Jericho, a certain blind man sat by the road, begging.
36 És mikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, tudakozódék, mi dolog az?
Hearing a multitude going by, he asked what this meant.
37 Megmondák pedig néki, hogy a Názáretbeli Jézus megy el arra.
They told him that Jesus of Nazareth was passing by.
38 És kiálta, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!
He cried out, “Jesus, you son of David, have mercy on me!”
39 A kik pedig elől mentek, dorgálák őt, hogy hallgasson; de ő annál inkább kiálta: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!
Those who led the way rebuked him, that he should be quiet; but he cried out all the more, “You son of David, have mercy on me!”
40 És Jézus megállván, parancsolá, hogy vigyék azt hozzá; és mikor közel ért, megkérdé őt,
Standing still, Jesus commanded him to be brought to him. When he had come near, he asked him,
41 Mondván: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Az pedig monda: Uram, hogy az én szemem világa megjőjjön.
“What do you want me to do?” He said, “Lord, that I may see again.”
42 És Jézus monda néki: Láss, a te hited téged megtartott.
Jesus said to him, “Receive your sight. Your faith has healed you.”
43 És azonnal megjöve annak szeme világa, és követé őt, dicsőítvén az Istent az egész sokaság pedig ezt látván, dicsőséget ada az Istennek.
Immediately he received his sight and followed him, glorifying God. All the people, when they saw it, praised God.
