Lukács 18
1 Monda pedig nékik példázatot is arról, hogy mindig imádkozni kell, és meg nem restülni;
Kawboet kaana cykcah poepa aham awm hy tice ami simnaak aham Jesu ing a hubatkhqi venawh nyhtahnaak awi pynoet kqawn peek khqi hy.
2 Mondván: Volt egy bíró egy városban, a ki Istent nem félt és embert nem becsült.
A mingmih a venawh: “Khaw pynoet awh Khawsa awm amak kqih, thlanghqing awm kawna amak ngai awidengkung thlang pynoet ce awm hy.
3 Volt pedig abban a városban egy özvegyasszony, és elméne ahhoz, mondván: Állj bosszút értem az én ellenségemen.
Ce a khawk khuiawh nuhai pynoet awm nawh, cawhkaw awidengkung a venawh, ‘Ka qaal ingkaw kai anglakawhkaw awi ve am dyng na kqawn law lah,’ tinawh cet poepa nawh qeennaak thoeh hy.
4 Az pedig nem akará egy ideig; de azután monda ő magában: Jól lehet Istent nem félek és embert nem becsülök;
Iqyt num taw am ngai am loek na hy. Cehlai a hu na taw poek quhy, ‘Khawsa awm ap kqih nyng saw thlanghqing awm kawna am ngai pai hlai nyng,
5 Mindazáltal mivelhogy nékem terhemre van ez az özvegyasszony, megszabadítom őt, hogy szüntelen reám járván, ne gyötörjön engem.
vawhkaw nuhai ing ni ngeu ni lawn khing kaw ve, awihdyng kqawn pe hlah mai vang nyng, cawh ni am law qoe voel kawmsaw a mani ngeu ama ni lawn hly hy,’ tihy” tinak khqi hy.
6 Monda pedig az Úr: Halljátok, mit mond e hamis bíró!
Cekcoengawh Bawipa ing, “Amak thym awidengkung ak awi ve ngai lah uh.
7 Hát az Isten nem áll-é bosszút az ő választottaiért, kik ő hozzá kiáltanak éjjel és nappal, ha hosszútűrő is irántuk?
A venawh khawmthan khawdai ko ang kqang doena ak cykcah, amah ing ak tyh thlangkhqi aham Khawsa ing am dyng na awi am deng kawm nu? A mingmih ce awm hly taak dym nawh nu?
8 Mondom néktek, hogy bosszút áll értök hamar. Mindazáltal az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön?
Ka nik kqawn peek khqi, anih ing awi ang tawnna deng kaw. Cehlai thlanghqing Capa a law awh, khawmdek awh cangnaak ak hu hly hyn hy voei nu? tihy.
9 Némelyeknek pedig, kik elbizakodtak magukban, hogy ők igazak, és a többieket semmibe sem vették, ezt a példázatot is mondá:
Amah am dyngnaak ypna nawh thlang ak husitkhqi venawh, vawhkaw nyhtahnaak awi ve kqawn pehy:
10 Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik vámszedő.
Thlang pakkhih taw cykcah aham bawkim na cet hy nih. Pynoet taw Farasi thlang na awm nawh pynoet taw mangmu ak cawikung na awm hy.
11 A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is.
Farasi thlang taw dyi nawh vemyihna cykcah hy: “Khawsa, kai taw quk-aikhqi, thawlhnaak ak saikhqi, samphaihkhqi ingkaw vawhkaw mangmu ak cawikung amyihna awm am ka awm a dawngawh, na venawh zeel nyng.
12 Bőjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, a mit szerzek.
Khaw khqih nyn khuiawh buh hih voei ka zeih coengawh ka huh boeih ak khuiawh pahqa pynoet ak thym cana pe nyng,’ tihy.
13 A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!
Cehlai mangmu ak cawikung taw ak hla na dyi hoer nawh, khan benna awm am mang hqa hy, ak kqang pung nawh, ‘Bawipa, kai thlakthawlh ve nim qeen lah,’ tinawh cykcah hy.
14 Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.
Ka nik kqawn peek khqi, cawhkaw thlang ing Khawsa haiawh dyngnaak ce hu nawh im na voei hy. U awm amah ingkaw amah ak zoeksang qu taw ak kaina nung tla kaw, cehlai ak kaina ak awm ing ce zoeksangnaak hu kaw,” tinak khqi hy.
15 Vivének pedig hozzá kis gyermekeket is, hogy illesse azokat; mikor pedig a tanítványok ezt látták, megdorgálák azokat.
Thlangkhqi ing naasenkhqi ce Jesu ing a bi aham a venawh law pyi uhy. A hubatkhqi ing ami huh awh, thlangkhqi ce zyi uhy.
16 De Jézus magához híván őket, monda: Engedjétek, hogy a kis gyermekek én hozzám jőjjenek, és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa.
Cehlai Jesu ing naasenkhqi ce a venna ak khy coengawh, “Naasenkhqi, ka venna law sak uh, koeh hqek u, kawtih Khawsa qam taw vemyih ak thlangkhqi ham ni.
17 Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen nem megy be abba.
Awitak ka nik kqawn peek khqi, u ingawm Khawsa qam ce naasen amyihna amak do taw ak khuiawh am kun thai kaw,’ tinak khqi hy.
18 És megkérdé őt egy főember, mondván: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem? (aiōnios g166)
Ukkung thlang pynoet ing, “Cawngpuikung leek, kumqui hqingnaak ka pangnaak thai aham ikaw ka sai hly.” tina hy. (aiōnios g166)
19 Monda pedig néki Jézus: Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, az Isten.
Jesu ing, “Ikawtih leek hy nani tinaak? Khawsa doeng am taw u awm am leek hy.
20 A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy; tiszteld atyádat és anyádat.
Awipeekkhqi sim tiksaw kaw: ‘Koeh samphaih, thlang koeh him, koeh qu, amak thym dyihthing na koeh dyi, na nu ingkaw na pa zoeksang lah,’ a tice ti,” tina hy.
21 Az pedig monda: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.
Anih ing, “Vemihkhqi boeih ve ka naasen awhkawng ni ka sai hawh,” tina hy.
22 Jézus ezeket hallván, monda néki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, a mid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és jer, kövess engem.
Ce ak awi ce Jesu ing ang zaak awh, a venawh, “Pynoet voet hun hyk ti. Na taakkhqi boeih ce zawi nawhtaw hahqahkhqi venawh pe, cawhtaw khawk khan awh them ta kawp ti. Cekcoengawh ka hu awh bat law,” tina hy.
23 Az pedig ezeket hallván, igen megszomorodék; mert igen gazdag vala.
Ce ak awi ce ang zaak awh, anih ce boei thlang na a awm dawng awh, ak kaw a boe na se hy.
24 És mikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodék, monda: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van!
Jesu ing anih ce toek nawh, “Boei thlangkhqi ing Khawsa qam khuiawh a kunnaak aham ikawmyih aih na a kyinaak ve!
25 Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.
Boei thlang ing Khawsa qam khuiawh a kunnaak anglakawhtaw kalauk ing kqym ak khuiawh a kun mantaw zoei bet kaw,” tinak khqi hy.
26 A kik pedig ezt hallották, mondának: Ki idvezülhet tehát?
Ce ak awi ak zakhqi ing, “U ing nu thawngnaak a huh hly lawk hy voei?” ti uhy.
27 Ő pedig monda: A mi embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél.
Jesu ing, “Thlanghqing aham amak coeng thai ce Khawsa ham taw coeng thai hy,” tinak khqi hy.
28 És monda Péter: Ímé mi mindent elhagytunk, és követtünk téged!
Piter ing a venawh, “Kaimih ingtaw ik-oeihkhqi boeih cehta unyng saw na hu awh bat unyng ve!” tina hy.
29 Ő pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért,
Jesu ing a mingmih na ce, “Awitaak ka nik kqawn peek khqi, u ingawm Khawsa qam dawngawh a im aw, a zu aw, a koeinaa aw, a cakhqi aw ama cehtaak awhtaw
31 És maga mellé vévén a tizenkettőt, monda nékik: Ímé felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az embernek Fián, a mit a próféták megírtak.
Jesu ing a hubat Thlanghqa hlaihih ce ak chang na cehpyi nawh, “Tawngha khqi ing, Thlanghqing Capa akawng ami na qeekhqi boeih ce a soepnaak aham, ningnih ve Jerusalem na ni cet kawm uh.
32 Mert a pogányok kezébe adatik, és megcsúfoltatik, és meggyaláztatik, és megköpdöstetik;
Anih ce Gentelkhqi kut awh pe kawm uh. Raih na kawm uh, the a kha na kawm uh, sawh a phih kawm uh, vyk kawm usaw him kawm uh.
33 És megostorozván, megölik őt; és harmadnapon feltámad.
Cehlai am thum nyn awh tho tlaih kaw,” tinak khqi hy.
34 Ők pedig ezekből semmit nem értének; és a beszéd ő előlük el vala rejtve, és nem fogták fel a mondottakat.
Vawhkaw awi ak kqawnkhqi ve a hubatkhqi ing pynoet ca awm am zasim uhy. Ak kqawn ngaihnaak ce a thuh hyn dawngawh, ikawk awi aw ak kqawn hy voei, ti awm am sim uhy.
35 Lőn pedig, mikor Jerikhóhoz közeledett, egy vak ül vala az út mellett koldulván.
Jeriko khaw ce Jesu ing a pha tawm awh, mikhyp thlang pynoet taw lam a keng awh ngawi nawh kut dun hy.
36 És mikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, tudakozódék, mi dolog az?
Thlangkhqi a ceh tyn awi ce ang zaak awh, thlangkhqi ce doet hy.
37 Megmondák pedig néki, hogy a Názáretbeli Jézus megy el arra.
Thlangkhqi ing, Nazareth khaw awhkaw Jesu law hy, tina hy.
38 És kiálta, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!
Cawh anih ing, “David Capa, Jesu, kai ve nim qeen lah,” tinawh khy hy.
39 A kik pedig elől mentek, dorgálák őt, hogy hallgasson; de ő annál inkább kiálta: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!
Lam ak khul kungkhqi ing awm dym aham kaa na uhy, cehlai, David Capa, kai ve nim qeen lah, tinawh khy khqoet hy.
40 És Jézus megállván, parancsolá, hogy vigyék azt hozzá; és mikor közel ért, megkérdé őt,
Cawh Jesu ing dyi cat nawh, cawhkaw thlang ce a venna sawi aham kqawn pehy. Jesu a ven a pha awh,
41 Mondván: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Az pedig monda: Uram, hogy az én szemem világa megjőjjön.
“Kaw sai sak aham nu na ni ngaih? tina hy. Anih ing, “Bawipa, ka mik a dai aham ngaih nyng,” tina hy.
42 És Jézus monda néki: Láss, a te hited téged megtartott.
Jesu ing a venawh, “Na mik dang hlah seh, nak cangnaak ing ni qoei sak hawh hy,” tina hy.
43 És azonnal megjöve annak szeme világa, és követé őt, dicsőítvén az Istent az egész sokaság pedig ezt látván, dicsőséget ada az Istennek.
Cawh a mik ce dai pe pahoei hy, Jesu a hu awh bat nawh Khawsa ce kyihcah hy. Thlangkhqi ing ami huh awh, Khawsa ce kyihcah uhy.
