Lukács 17

1 Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.

彼は弟子たちに言った，「つまずきのもとがやって来ないということはあり得ないが，自分を通してそれらがやって来るその人は災いだ！

2 Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.

これら小さな者たちの一人をつまずかせるよりは，首に臼石をかけられて海に投げ込まれる方が，その者にとっては良いだろう。

3 Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki.

注意していなさい。あなたの兄弟があなたに対して罪を犯したなら，彼をとがめなさい。悔い改めたなら，許しなさい。

4 És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.

彼が一日に七回あなたに対して罪を犯し，七回戻って来て，『悔い改めます』と言ったとしても，彼を許さなければならない」 。

5 És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!

使徒たちが主に言った，「わたしたちの信仰を増やしてください」。

6 Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.

主は言った，「もしあなた方に一粒のからしの種ほどの信仰があるなら，このイチジクグワの木に，『根こそぎにされて，海に植えられよ』と言えば，それはあなた方に従うだろう。

7 Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz?

ところで，あなた方のうちのだれが，畑を耕すか羊の番をする召使いがいるとして，彼が畑から帰って来た時に，『すぐに来て食卓に着きなさい』と言うだろうか。

8 Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?

むしろ，『わたしの夕食を整えなさい。着替えて，わたしが食べたり飲んだりしている間，わたしの給仕をしなさい。その後で，食べたり飲んだりするがよい』と言うのではないか。

9 Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.

その召使いが命じられたことを行なったからといって，主人は彼に感謝するだろうか。そうは思えない。

10 Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.

同じように，あなた方も，自分に命じられたことすべてを行なった時は，『わたしたちは取るに足りない召使いです。自分の義務を行なったまでです』と言いなさい」 。

11 És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által.

彼がエルサレムへの途上にあり，サマリアとガリラヤの境界を通り過ぎていたときのことである。

12 És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:

ある村に入った時，十人のらい病人たちが彼に出会ったが，彼らは遠くに立っていた。

13 És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!

彼らは声を上げて言った，「師イエスよ，わたしたちをあわれんでください！」

14 És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának.

彼はそれを見ると，彼らに言った，「行って，自分を祭司たちに見せなさい」 。出かけて行く途中で，彼らは清められた。

15 Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval;

彼らのうちの一人は，自分がいやされたのを見て，大声で神に栄光をささげながら戻って来た。

16 És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.

イエスの足もとにひれ伏して，彼に感謝をささげた。しかも，それはサマリア人であった。

17 Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?

イエスは答えた，「十人が清められたのではなかったか。それなら，九人はどこにいるのか。

18 Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen?

神に栄光をささげるために戻って来たのは，この他国人のほかには見いだせないのか」 。

19 És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.

それからイエスは彼に言った，「立ち上がって，行きなさい。あなたの信仰があなたをいやした」 。

20 Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.

神の王国はいつ来るのかとファリサイ人たちに尋ねられて，彼は彼らに言った，「神の王国は人目につくようにして来ることはなく，

21 Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.

人々が，『見よ，ここだ！』とか，『見よ，あそこだ！』などと言うこともない。というのは，見よ，神の王国はあなた方の中にあるのだ」 。

22 Monda pedig a tanítványoknak: Eljő az idő, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.

彼は弟子たちに言った，「あなた方が人の子の日々を一日でも見たいと望みながら，それを見ることのできない日々が来るだろう。

23 És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; de ne menjetek el, és ne kövessétek:

人々はあなた方に，『見よ，ここだ！』とか，『見よ，あそこだ！』などと言うだろう。出かけて行って，彼らの後に従ってはいけない。

24 Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján.

いなずまが天の下の一方の端からひらめき出て，天の下の他方の端にまで輝きわたるように，人の子も自分の日にはそのようだからだ。

25 De előbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtől.

だが，彼はまず多くの苦しみを受け，この世代から退けられなければならない。

26 És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.

ノアの日々に起きたとおり，人の子の日々においてもそのようになるだろう。

27 Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.

ノアが箱船に入るその日まで，人々は食べたり飲んだり，めとったり嫁いだりしていたが，洪水が来て，彼らすべてを滅ぼしてしまった。

28 Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;

同じように，ロトの日々に起きたとおりになるだろう。人々は食べたり飲んだり，買ったり売ったり，植えたり建てたりしていたが，

29 De a mely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett:

ロトがソドムから出て行ったその日に，火と硫黄が天から降ってきて，彼らすべてを滅ぼしてしまった。

30 Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.

人の子が現わされる日にも，同じようになるだろう。

31 Az nap, a ki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezőn, azonképen ne forduljon hátra.

その日には，屋上にいる者は，家の中に自分の家財があっても，それらを取り出そうとして降りてはいけない。畑にいる者も同じように，後ろを振り向いてはいけない。

32 Emlékezzetek Lót feleségére!

ロトの妻のことを思い出しなさい！

33 Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.

自分の命を救おうと努める者はそれを失い，自分の命を失う者はそれを保つのだ。

34 Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.

あなた方に告げるが，その夜，二人の人が一つの寝床にいるだろう。一方は取り去られ，他方は残される。

35 Két asszony őröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.

二人の女が粉をひいているだろう。一人は取り去られ，一人は残される」 。

36 Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.

37 És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: a hol a test, oda gyűlnek a saskeselyűk.

彼らは答えて彼に言った，「主よ，どこでですか」。 彼は彼らに言った，「どこでも死体のあるところ，そこにハゲワシたちも集まって来るだろう」 。