< Lukács 17 >

1 Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.
Jésus dit aussi à ses disciples: Il ne peut se faire qu'il n'arrive des scandales; toutefois, malheur à celui par qui ils arrivent.
2 Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.
Il vaudrait mieux pour lui qu'on lui mît au cou une meule de moulin, et qu'on le jetât dans la mer, que de scandaliser un de ces petits.
3 Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki.
Prenez garde à vous. Si ton frère t'a offensé, reprends-le; et s'il se repent, pardonne-lui.
4 És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.
Et s'il t'a offensé sept fois le jour, et que sept fois le jour il revienne vers toi, et dise: Je me repens; pardonne-lui.
5 És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!
Et les apôtres dirent au Seigneur: Augmente-nous la foi.
6 Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.
Et le Seigneur dit: Si vous aviez de la foi gros comme un grain de moutarde, vous diriez à ce sycomore: Déracine-toi, et te plante dans la mer; et il vous obéirait.
7 Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz?
Qui de vous, ayant un serviteur qui laboure, ou qui paisse les troupeaux, lui dise aussitôt qu'il revient des champs:
8 Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?
Avance-toi et te mets à table. Ne lui dira-t-il pas plutôt: Prépare-moi à souper et ceins-toi, et me sers, jusqu'à ce que j'aie mangé et bu; et après cela tu mangeras et tu boiras.
9 Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.
Aura-t-il de l'obligation à ce serviteur, parce qu'il aura fait ce qui lui avait été commandé? Je ne le pense pas.
10 Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.
Vous de même, quand vous aurez fait tout ce qui vous est commandé, dites: Nous sommes des serviteurs inutiles, parce que nous n'avons fait que ce que nous étions obligés de faire.
11 És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által.
Comme il allait à Jérusalem, il passait par le milieu de la Samarie et de la Galilée.
12 És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:
Et entrant dans un bourg, il rencontra dix hommes lépreux, qui se tenaient éloignés;
13 És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!
Et ils s'écrièrent: Jésus, Maître, aie pitié de nous!
14 És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának.
Les ayant vus, il leur dit: Allez, et montrez-vous aux sacrificateurs. Et il arriva qu'en s'en allant, ils furent nettoyés.
15 Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval;
Et l'un d'eux, voyant qu'il était guéri, revint glorifiant Dieu à haute voix.
16 És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.
Et il se jeta aux pieds de Jésus, le visage contre terre, lui rendant grâces.
17 Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?
Or, il était Samaritain. Jésus, prenant la parole, dit: Tous les dix n'ont-ils pas été guéris? Où sont donc les neuf autres?
18 Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen?
Il ne s'est trouvé que cet étranger qui soit revenu donner gloire à Dieu.
19 És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.
Alors il lui dit: Lève-toi, va, ta foi t'a guéri.
20 Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.
Les pharisiens lui ayant demandé quand le règne de Dieu viendrait, il leur répondit: Le règne de Dieu ne viendra point avec éclat;
21 Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.
Et on ne dira point: Le voici ici, ou: Le voilà là; car voici, le règne de Dieu est au milieu de vous.
22 Monda pedig a tanítványoknak: Eljő az idő, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.
Et il dit aux disciples: Des jours viendront où vous désirerez de voir l'un des jours du Fils de l'homme, et vous ne le verrez point.
23 És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; de ne menjetek el, és ne kövessétek:
Et l'on vous dira: Le voici ici, ou: Le voilà là; n'y allez point, et ne les suivez point.
24 Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján.
Car comme l'éclair flamboyant brille d'une extrémité du ciel à l'autre, ainsi paraîtra le Fils de l'homme en son jour.
25 De előbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtől.
Mais il faut auparavant qu'il souffre beaucoup et qu'il soit rejeté par cette génération.
26 És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.
Et ce qui arriva du temps de Noé, arrivera de même au temps du Fils de l'homme:
27 Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.
On mangeait, on buvait, on prenait et on donnait en mariage, jusqu'au jour où Noé entra dans l'arche; et le déluge vint qui les fit tous périr.
28 Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;
C'est encore ce qui arriva du temps de Lot: On mangeait, on buvait, on achetait, on vendait, on plantait et on bâtissait;
29 De a mely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett:
Mais le jour que Lot sortit de Sodome, une pluie de feu et de soufre tomba du ciel, qui les fit tous périr;
30 Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.
Il en sera de même au jour que le Fils de l'homme paraîtra.
31 Az nap, a ki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezőn, azonképen ne forduljon hátra.
En ce jour-là, que celui qui sera sur le toit, et qui aura ses meubles dans la maison, ne descende pas pour les emporter; et de même que celui qui est aux champs ne revienne pas en arrière.
32 Emlékezzetek Lót feleségére!
Souvenez-vous de la femme de Lot.
33 Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.
Quiconque cherchera à sauver sa vie, la perdra; et quiconque la perdra, la retrouvera.
34 Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
Je vous dis qu'en cette nuit, de deux personnes qui seront dans un même lit, l'une sera prise et l'autre laissée.
35 Két asszony őröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
De deux femmes qui moudront ensemble, l'une sera prise et l'autre laissée.
36 Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
De deux personnes qui seront aux champs, l'une sera prise et l'autre laissée.
37 És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: a hol a test, oda gyűlnek a saskeselyűk.
Et répondant ils lui dirent: Où sera-ce, Seigneur? Et il leur dit: Où sera le corps mort, là s'assembleront les aigles.

< Lukács 17 >