Lukács 17
1 Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.
Jesu wakati kulibasikwiiya bakwe, “Ninchobeni kuti kuloba zilebyo, pesi maawe kuliyoyo muzitakiinde mulinguwe!
2 Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.
Kuyoba mbubo kuti ziyo likaangwe munsingo yakwe alimwi akawaalwe mulwizi, kwiiknda kuti akeetelezya aaba banini kuti bakachite zibi.
3 Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki.
Amulilange nyweebo nobeni. Kuti mweenzinyokwe wabisya, amumukalalile, na wasanduka amumulekelele.
4 És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.
Na wakubisizya tuli musanu atubili abuzuba mpawo kalikuboola kulinduwe tulimusanu atubili, kaamba kuti, 'Ndasanduka,' weelede kumulekelela.”
5 És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!
Batumwa bakati ku Mwami, “Koyungizya lusyomo lwesu.”
6 Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.
Mwami wakati, “Kansinga mwali aalusyomo luniini mbuli nseke yamusitada, mwalikunoti kulooyu musamu wamulubbeni, 'Konyukuka alimwi ukabyalwe mulwizi,' wali kunoomuswiilizya.
7 Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz?
Pesi ngwani wenu uulamulanda uulima na uyembela mbelele, uwamba kuti kulinguwe elyo kanoli wasika kuzwa kumuunda, 'Sika lino ukkale aansi ulye'?
8 Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?
Takoowamba na kuti, 'Ndibambila chakulya ndily, uwange lukumba kuzizwaato zyako mpawo undikutawukile mane ndimane kulya akunya. Ndamaninsya notazoolye akunywa webo'?
9 Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.
Tamulumbi pe mulanda nkaambo wamuchitila nzyamutuma, ulamulumba na?
10 Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.
Akulindinywe mbukubede, na mwachita zyoonse nzimwatumwa, mweelede kuti “Tuli balanda bateelede pe, twachita biyo nzitweelede kuchita.”
11 És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által.
Kwakasika kuti kachiyobweenda kaya ku Jelusalema, wakalikuyabwiinda mumugaano wa Samaliya a Galili.
12 És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:
Naakanjila mulilimwi gunzi, ooko wakatambulwa abamwi baalumi balikumi bakali aachipele. Bakiimina kule anguwe
13 És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!
mpawo bakasumpula majwi aabo, bakati, Jesu, Mwami ba aluse kulindiswe.”
14 És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának.
Naakababona, wakati kulimbabo, “Amwiinke mukalitondeezye kubapayizi.” Mpawo chakachitika kuti nibakali kuyabwiinka bakasalazigwa.
15 Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval;
Umwi wabo naakabona kuti wakali waponesegwa, wakabweeda musule, ajwi pati kayabulumbayizya Leza.
16 És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.
Wakafugama kumawulu aa Jesu akumupa kulumba. wakali mu Samaliya
17 Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?
Jesu naakasandula, wakati, “teensi balikumi na basalazigwa? Balikuli bamwi musanu abane?
18 Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen?
Tekwalikwe na bamwi beelede kuboola kuzopa bulemu kuli Leza kwiinda ooyu muzwamasi?”
19 És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.
Wwakati kulinguwe, “Nyampuka weende. Lusyomo lwako lwakuponia.”
20 Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.
Naakabuzigwa aba Falisi kuti bwami bwa Leza buyoosika lili, Jesu wakabasandula watgi, “Bwami bwa Leza tabusiki aakubulangisisya.
21 Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.
Nakuti nimuyoomvwa kakutgwa, 'Amulange mbobu!, na 'Amulange mbobuya!', nkaambo amulange bwami bwa Leza buli mulindinywe.”
22 Monda pedig a tanítványoknak: Eljő az idő, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.
Wakati kuli basikwiiya bakwe, “Ayoosika mazuba ngimuykoolombozya kubona buzuba bomwe bwaMwana wa Muntu pesi tamukoyoobubona pe.
23 És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; de ne menjetek el, és ne kövessétek:
Mpawo bayoti kulindinywe, 'Amulange, aano! Amulange, okuya!' Pesi tamukazwi pe kukuyobatobela,
24 Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján.
mbuli kalabi mbukamweka chakumunika kuzwa kulilimwi bbazu lya julu kakaboneka kulilimbi bbazu, mbatakabe alakwe Mwana wa Muntu mubuzuba bwakwe.
25 De előbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtől.
Pesi weelede kusyonsegwa kuzintu zyhiingi akukakwa aleeli zyalane.
26 És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.
Mbuli muzyakachitika kumazuba aa Noah, ziyoochitika mumazuba aa Mwana wa Muntu.
27 Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.
Bakali kulya, bakali kunywa, bakali kukwata, bakali kukwatwa, kuyoosika buunsi Noah mbwakanjila mubwaato - mpawo zaambangulwe lyakasika akubanyonyoona boonse.
28 Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;
Ambubo mbuli mbuzyakachitika kumazuba aa Lot, bakali kulya, bakalikunywa, bakali kuula, bakali kuuzya, bakalikubyala akuyaka.
29 De a mely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett:
Pesi mubuzuba Lot mbwaakazwa mu Sodomu, kwakawa mulilo wa salufa kuzwa kujulu wabanyonyoona boonse.
30 Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.
Munzila njiyeeyo mbukutakabe mubuzuba bwa Mwana wa Muntu nataka yubununwe.
31 Az nap, a ki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezőn, azonképen ne forduljon hátra.
Mubuzuba oobo tamukaleeki ooyo uli aakaluli kang'anda kuti akaselele akeezye kugwisizya aanze zintu zyakwe zili mung'anda. Alubo tamukamuleki ulikumunda akaboole.
32 Emlékezzetek Lót feleségére!
Amuyeye mukayintu wa Lot.
33 Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.
Ooyo weezya kutabilila buumi bwakwe bulamuswekela pesi ooyo usweekelwa buumi bwakwe ulabubamba.
34 Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
Ndamwaambila, muli oobo buzuba kunooli bantu babili aabulo, umwi uyoobwezwa, mpawo umwi uyoochala.
35 Két asszony őröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
Kunooli banakazi babili balikutwa antoomwe. Umwi uykoobwezwa, umwi uyoochaala. - Muli Luka 17: 36, Malembe mabotu aachiindi taakwe munchali 36 pe.
36 Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
Kuyooba babili mumuunda, umwi uyoobwezwa umwi uyochaala. Bakamubuzya bati, “Ikuli, Mwami?” Mpawo wakati kulimbabo, “Aawo aanoli chidumbu, aawo makubi ayoobungana antoomwe.”
37 És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: a hol a test, oda gyűlnek a saskeselyűk.
Bakamubuzya kuti, “Nkokuli Mwami?” Wakati kuli mbabo, “Oko kuli mutunta, nkonkuko kuyobungana makubi antomwe.”
