< Lukács 15 >

1 Közelgetnek vala pedig ő hozzá a vámszedők és a bűnösök mind, hogy hallgassák őt.
Now all the tax collectors and sinners were coming close to him to hear him.
2 És zúgolódának a farizeusok és az írástudók, mondván: Ez bűnösöket fogad magához, és velök együtt eszik.
The Pharisees [Separated] and the Torah-Teachers murmured, saying, “This man welcomes sinners, and eats with them.”
3 Ő pedig ezt a példázatot beszélé nékik, mondván:
He told them this parable.
4 Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilenczvenkilenczet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?
“Which of you men, if you had one hundred sheep, and lost one of them, wouldn’t leave the ninety-nine in the wilderness, and go after the one that was lost, until he found it?
5 És ha megtalálta, felveti az ő vállára, örülvén.
When he has found it, he carries it on his shoulders, rejoicing.
6 És haza menvén, egybehívja barátait és szomszédait, mondván nékik: Örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, a mely elveszett vala.
When he comes home, he calls together his friends and his neighbors, saying to them, ‘Rejoice with me, for I have found my sheep which was lost!’
7 Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilenczvenkilencz igaz emberen, a kinek nincs szüksége megtérésre.
I tell you that even so there will be more joy in heaven over one sinner who does teshuvah ·turn repent·, than over ninety-nine upright people who need no teshuvah ·complete repentance·.
8 Avagy ha valamely asszonynak tíz drakhmája van, és egy drakhmát elveszt, nem gyújt-é gyertyát, és nem sepri-é ki a házat, és nem keresi-é gondosan, mígnem megtalálja?
Or what woman, if she had ten drachma [est. 0.35 oz; est. 10 g] coins, if she lost one drachma [est. 0.035 oz; est. 1 g] coin, wouldn’t light a lamp, sweep the house, and seek diligently until she found it?
9 És ha megtalálta, egybehívja az ő asszonybarátait és szomszédait, mondván: Örüljetek én velem, mert megtaláltam a drakhmát, melyet elvesztettem vala!
When she has found it, she calls together her friends and neighbors, saying, ‘Rejoice with me, for I have found the drachma [est. 0.035 oz; est. 1 g] which I had lost.’
10 Ezenképen, mondom néktek, örvendezés van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén.
Even so, I tell you, there is joy in the presence of the angels of God over one sinner making teshuvah ·complete repentance·.”
11 Monda pedig: Egy embernek vala két fia;
He said, “A certain man had two sons.
12 És monda az ifjabbik az ő atyjának: Atyám, add ki a vagyonból rám eső részt! És az megosztá köztök a vagyont.
The younger of them said to his father, ‘Abba ·Father familiar, Dear Dad·, give me my share of your property.’ He divided his livelihood between them.
13 Nem sok nap mulva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt.
Not many days after, the younger son gathered all of this together and traveled into a far country. There he wasted his property with riotous living.
14 Minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és ő kezde szükséget látni.
When he had spent all of it, there arose a severe famine in that country, and he began to be in need.
15 Akkor elmenvén, hozzá szegődék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé őt az ő mezeire disznókat legeltetni.
He went and joined himself to one of the citizens of that country, and he sent him into his fields to feed pigs.
16 És kívánja vala megtölteni az ő gyomrát azzal a moslékkal, a mit a disznók ettek; és senki sem ád vala néki.
He wanted to fill his belly with the husks that the pigs ate, but no one gave him any.
17 Mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg!
But when he came to himself he said, ‘How many hired servants of my Abba ·Father familiar, Dear Dad· have bread enough to spare, and I’m dying with hunger!
18 Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.
I will get up and go to my Abba ·Father familiar, Dear Dad·, and will tell him, “Abba ·Father·, I have sinned against heaven, and in your sight.
19 És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
I am no more worthy to be called your son. Make me as one of your hired servants.”’
20 És felkelvén, elméne az ő atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt.
“He arose, and came to his father. But while he was still far off, his father saw him, and was moved with compassion, and ran, and fell on his neck, and kissed him.
21 És monda néki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam!
The son said to him, ‘Abba ·Father·, I have sinned against heaven, and in your sight. I am no longer worthy to be called your son.’
22 Az atyja pedig monda az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira!
“But the Abba father said to his servants, ‘Bring out the best robe, and put it on him. Put a ring on his hand, and shoes on his feet.
23 És előhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vígadjunk.
Bring the fattened calf, kill it, and let us eat, and celebrate;
24 Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vígadni.
for this, my son, was dead, and is alive again. He was lost, and is found.’ They began to celebrate.
25 Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn vala: és mikor hazajövén, közelgetett a házhoz, hallá a zenét és tánczot.
“Now his elder son was in the field. As he came near to the house, he heard music and dancing.
26 És előszólítván egyet a szolgák közül, megtudakozá, mi dolog az?
He called one of the servants to him, and asked what was going on.
27 Az pedig monda néki: A te öcséd jött meg; és atyád levágatá a hízott tulkot, mivelhogy egészségben nyerte őt vissza.
He said to him, ‘Your brother has come, and your father has killed the fattened calf, because he has received him back safe and healthy.’
28 Erre ő megharaguvék, és nem akara bemenni. Az ő atyja annakokáért kimenvén, kérlelé őt.
But he was angry, and would not go in. Therefore his father came out, and begged him.
29 Ő pedig felelvén, monda atyjának: Ímé ennyi esztendőtől fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vígadjak.
But he answered his Abba father, ‘Behold, these many years I have served you, and I never disobeyed a commandment of yours, but you never gave me a goat, that I might celebrate with my friends.
30 Mikor pedig ez a te fiad megjött, a ki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad néki a hízott tulkot.
But when this, your son, came, who has devoured your living with prostitutes, you killed the fattened calf for him.’
31 Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd!
“He said to him, ‘Son, you are always with me, and all that is mine is yours.
32 Vígadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott.
But it was appropriate to celebrate and be glad, for this, your brother, was dead, and is alive again. He was lost, and is found.’”

< Lukács 15 >