Lukács 15
1 Közelgetnek vala pedig ő hozzá a vámszedők és a bűnösök mind, hogy hallgassák őt.
Kaidong hole adang michonse ho Yeshua thuhil ngai dingin ahung jiuvin ahi.
2 És zúgolódának a farizeusok és az írástudók, mondván: Ez bűnösöket fogad magához, és velök együtt eszik.
Hiche hin Pharisee hole hou danthu hil ho aphunchel sah tan, michonse hotoh akipol'in nejong anekhom uve! tin aseitauve.
3 Ő pedig ezt a példázatot beszélé nékik, mondván:
Hijeh chun Yeshuan hiche thusim hi aseipeh in ahi:
4 Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilenczvenkilenczet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?
“Mikhat in kelngoi jakhat neihen chule alah'a khat chu vahmang taleh, ipi bol tantem? Adang somko le ko ho chu gamthip a adalhah'a chule avahmang pachu amu tokah'a agahol lou ding ham?
5 És ha megtalálta, felveti az ő vállára, örülvén.
Chuteng ahinmu tengleh, kipah tah in a'in lam'a din alengkouvah hin kipoh tante.
6 És haza menvén, egybehívja barátait és szomszédait, mondván nékik: Örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, a mely elveszett vala.
Ahung vailhun tengleh amapan aloi agol chule aheng akom koukhom in tin, ‘Nei kipa khom piuvin ajeh chu keiman ka kelngoi mangna chu kakimutai’ tinte.
7 Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilenczvenkilencz igaz emberen, a kinek nincs szüksége megtérésre.
Chutobang a chu michonse khat in lunghei na aneiya Pathen lama akile kit chun adang somko le ko lunghei ngailou michonpha ho chung sangin van'ah kipana aume. Sum-Pum Kimansah
8 Avagy ha valamely asszonynak tíz drakhmája van, és egy drakhmát elveszt, nem gyújt-é gyertyát, és nem sepri-é ki a házat, és nem keresi-é gondosan, mígnem megtalálja?
Ahilouleh, tekah nan, numei khat hin sum dangka som aneiyin chule khat amansah tai. Amanun meivah adet'a insung pumpi atheh'a chule chingthei tah'a amu tokah'a ahol lou ding ham?
9 És ha megtalálta, egybehívja az ő asszonybarátait és szomszédait, mondván: Örüljetek én velem, mert megtaláltam a drakhmát, melyet elvesztettem vala!
Chule amanun hichu amuteng, aloi apai chule aheng akom cheng akoukhom ding, ‘Nei kipapiuvin, ajeh chu kasum mang kakinungmu tai’ atiding ahi.
10 Ezenképen, mondom néktek, örvendezés van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén.
Chutobang chun van'ah Pathen Vantilte pan na'in, michonse khatseh lunghei na chungah kipana aum'e” ati.
11 Monda pedig: Egy embernek vala két fia;
Athusei hilchet be theina din hiche thusim hi aseiyin ahi: “Mikhat in chapa ni aneiye.
12 És monda az ifjabbik az ő atyjának: Atyám, add ki a vagyonból rám eső részt! És az megosztá köztök a vagyont.
Aneojo pan apa jah'a, ‘Nathi masangin nanei nagou kachan ding ho tun kadei tai’ ati. Hijeh chun apan achateni chu anei agou ho hoppeh dingin anomtai.
13 Nem sok nap mulva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt.
Niphabep jouvin hiche chapa neojo pa chun anei jouse akisemtup in mun gamlatah a dingin achetai, chule hia chun asum le pai jouse hindan kinomsah nan asumang tai.
14 Minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és ő kezde szükséget látni.
Chutia asum akiman chai phat chun, gamsunga chun kel nasatah alhan, kel athoh pan tai.
15 Akkor elmenvén, hozzá szegődék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé őt az ő mezeire disznókat legeltetni.
Chumun'a loulhoumi khat in natoh apeh na dingin akithujon, amapan jong aloumun langah vohchate vah dingin asol'in ahi.”
16 És kívánja vala megtölteni az ő gyomrát azzal a moslékkal, a mit a disznók ettek; és senki sem ád vala néki.
Khangdong pachu agilkel lheh tan, vohchate anehsah ji voh-an jeng jong chu twilheh dingin amitmun akilang tan ahi. Ahivangin koiman nehding ape tapon ahi.
17 Mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bővölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg!
“Achainakeiya ahung khahdoh phat chun, ama le ama akihoulim in, Ka-in ah soh thalah ho jengin jong anehval set'u anneh aneiyun, kei hiche'ah gilkel'a thidingin kaume! ati.
18 Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.
Ka-in a kache ding kapa koma, ‘Hepa, van le nangma dounan kachonse tai,
19 És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
chule keima nacha tiding hoi kahitapoi. Lungset tah in soh thalah khat bangin nei sangin, tinge’ atitai.”
20 És felkelvén, elméne az ő atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és megesék rajta a szíve, és oda futván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt.
Chuin ama apa koma dingin inlam akile tai. Chule amapa mun gamlatah ahung gei nalaiyin, apan ahung amutan ahi. Ngailutna le khotona dimset pum'in achapa komah alhaiyin, akolchuh chuh in, achoptai.
21 És monda néki a fia: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam!
Achapan ahin seitai, “Hepa, keima van le nangma dounan kachonse tai, chule tun nacha tiding jong kalhing jou tapoi,” ati.
22 Az atyja pedig monda az ő szolgáinak: Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá; és húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira!
Ahinlah apan asohte komah aseitai, Gang'un! Insunga ponsil hoipen pen hinchoiyun lang silpeh un. Akhutjung'a akibu ding khutjem le akise ding kengchot hinchoiyun.
23 És előhozván a hízott tulkot, vágjátok le, és együnk és vígadjunk.
Chule bongnou ivahthao uchu that un. Eihon golvah loupi tah a ilop diu ahi,
24 Mert ez az én fiam meghalt, és feltámadott; elveszett, és megtaláltatott. Kezdének azért vígadni.
ajehchu hiche kachapa hi athi anahitan, tua hi hung hingdoh kit ahi. Amangsa anahin, tua hi kimukit ahitai. Hiti chun golnop chu akipan tai.
25 Az ő nagyobbik fia pedig a mezőn vala: és mikor hazajövén, közelgetett a házhoz, hallá a zenét és tánczot.
Chutia aumlai chun, chapa a'upajo pachu loulanga um natong ahi. Inlam ahung kile chun, in'a chun tumging le lam gin ajatan,
26 És előszólítván egyet a szolgák közül, megtudakozá, mi dolog az?
chuin asohte khat komah ipi thilsoh umham ti adongin ahi.
27 Az pedig monda néki: A te öcséd jött meg; és atyád levágatá a hízott tulkot, mivelhogy egészségben nyerte őt vissza.
Nasopipa hung kile ahi, tin aseipeh un, chuleh napan bongnou thaotah chu athapeh ahi. Damsel'a ahunglhun jeh'a ilop'u ahi, tin aseipeh tai.
28 Erre ő megharaguvék, és nem akara bemenni. Az ő atyja annakokáért kimenvén, kérlelé őt.
A'upajo pachu alung hangin insung alut tapon ahi. Apa ahungdoh in ahung tem'e,
29 Ő pedig felelvén, monda atyjának: Ímé ennyi esztendőtől fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vígadjak.
ahin aman adonbut in, Kum hijat hi nasoh banga kaum chule bol'in nati jouse kada na umkhalou ahi. Chuleh hiche phat jouse achun nangman kaloi kagol hotoh kaneh khom diuvin kelcha nou khatbeh neinape khapoi.
30 Mikor pedig ez a te fiad megjött, a ki paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat, levágattad néki a hízott tulkot.
Ahivangin hiche nachapan noti ho chunga nasum jouse aveichai nungin, nangman bongnou thaotah nathapeh in nalop peh e, ati.
31 Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd!
Apan ajah'a aseiyin, “Ven, kachapa ngaitah, nangma kakomah naum jinge, chuleh kanei jouse jong hi nanga ahi.
32 Vígadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott.
Eihon hiche kipa nikho hi ilop diu ahi. Ijeh inem itile nasopipa hi athi'ah ahitan chule hung hingdoh kit ahi! Amangsa anahin, hinlah tun akimutai!” ati.
