Lukács 1
1 Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,
Кана бут ко манушэндар ачиле тэ зачинэ дума пала кода, со стердапэ машкар амэн,
2 A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:
и сар амэнди розпхэндэ мануша, савэ англунэ дивэндар дыкхле кода, со сля, тай терэнас бути важ Дэвлэхкэрэ Лавэ,
3 Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus,
тунчи и манди, пативало Феофило, авиля пэ гындо тэ розлэпэ дэ кодэлэ, со стердапэ англунэ дивэндар, тай екх пала аврэ тэ чинэ тути,
4 Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.
соб ту тэ полэх, пэ скици исин чячюно сикляримо, саво ту прылилян.
5 Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.
Дэ кодыя вряма, кала Иродо сля тхагари дэ Иудея, джювда екх рашай, саво вджялас дэ рашаенгири группа, тев сля пхурэдэрэґа Авии. Лэ акхарэнас Захария, тай лэхкиря ромняґа сля Елизавета, манушни Ааронохкэрэ родостар.
6 És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.
Вонэ лэдуй сле дэвликунэ мануша, и лэнгоро джювимо сля бидошакоро. И вонэ джювдэ пав Дэвлэ Раехкэрэ заповеди и пав дума Дэвлэхкири.
7 És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten immár idős emberek valának.
Лэндэ на сля чяворэн, колэсти со Елизаветатэ на выджялас тэ авэ пхаряґа, и вонэ лэдуй сле дэ пуранэн бэршэн.
8 Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,
Екхвар поджиля вряма Захариясти рашаенца тэ лиджя бути англа Дэвлэ.
9 A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.
Сар прылито сля рашаендэ, вонэ чутэ жребии, касти тэ джя дэ храмо, тай Захариясти выпэля тэ заджя дэ храмо Раехкоро и тэ ваздэ тхув.
10 És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;
Дэ кодыя вряма, кала Захария ваздэлас тхув дэ храмо, всавэрэ мануша мангэнаспэ аври, дэ грэда.
11 Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől.
Тунчи сикавдапэ Захариясти Раехкоро ангело, пав чячи риг жэртвенникостар, пэ савэ ваздэнас тхув Дэвлэсти.
12 És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt.
Кала Захария удыкхля ангело, дэня пэ лэстэ дар, и затинисиля даратар лэхкоро їло.
13 Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.
Ангело пхэнда лэсти: — На дар, Захария! Шунда Дэвэл мангимо тиро, тай ромни тири, Елизавета, бэнёла тути чявэ, и дэґа лэсти лав Иоанно.
14 És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén;
Тиро їло авэла бахтало баря лошатар, и Иоаннохкэрэ бэнимасти лошавэна бут мануша.
15 Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva.
Авэла вов барэ манушэґа англа Рае: на пэла мол и мортхали тай Свэнтонэ Фаноґа авэла пхэрдо инте тала дакэрэ їлэ.
16 És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.
Бутэн манушэн дэ Израили вов рисарэла Раестэ, лэнгэрэ Дэвлэстэ.
17 És ez Ő előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.
Вов джяла англа Рае, тай Ильяхкэрэ фано и зор авэна пэ лэстэ, и вов рисарэла дадэнгэрэ їлэ лэнгэрэ чярэндэ, тай накандунэн рисарэла свэнтонэ годятэ, тай лачярэла манушэн, соб тэ авэн вонэ англа Дэвлэ.
18 És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős.
Захария пхэнда ангелости: — Сар манди тэ патя кадэлэсти? Мэ пхуро, тай ромни мури дэ пуранэн бэршэн.
19 És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.
Ангело пхэнда лэсти: — Мэ Гавриило, саво ачел англа Дэвлэ, тай бичалдо тэ дэдумэ туґа и тэ розпхэнэ тути пала када вса.
20 És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben.
Акэ, ту авэґа лало и ни екх лав на пхэнэґа ды кодэлэ, сар вса стерэлапэ. Кодэлэсти со ту на патинян мурэ лавэсти, пав савэ стерэлапэ вса дэ пэхкири вряма.
21 A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.
А мануша дожутярэнас Захария аври тай на полэнас, сости вов на выджял храмостар скици вряма.
22 És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő csak integetett nékik, és néma maradt.
Кала вов выджиля храмостар, тунчи на сґалювда тэ выпхэнэ ни екх лав, нэ кици сикавэлас вастэнца, сар лало. Тунчи мануша полиле, со Дэвэл сикавда лэсти вари-со дэ храмо.
23 És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza.
Ай кала проджиля лэхкири вряма тэ лиджя бути дэ храмо, Захария рисиля цэрэ.
24 E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván:
Проджиля набут вряма, и Елизавета, ромни лэхкири, ачиля пхари тай гаравэласпэ манушэндар панч чён.
25 Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben reám tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.
Тай пхэнэлас: — Со терда манца Рай? Вздыкхляпэ пэ ман! И слиля ладжявимо мандар англа манушэн!
26 A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret,
Пэ шовто чён, сар Елизавета ачиля пхари, ангело Гавриило сля бичалдо Дэвлэстар дэ форо Назарето, саво ачел дэ пхув Галилея,
27 Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.
чятэ, савя акхарэнас Мария, пала савя дэне лав тэ отдэ ла пала Иосифо Давидохкэрэ родостар.
28 És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.
Ангело авиля латэ тай пхэнда: — Лошав, бахтали! Рай исин туґа!
29 Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?!
Вой на полиля, со када терэлпэ тай сар тэ полэ лэхкэрэ лава.
30 És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.
Ангело пхэнда лати: — На дар, Мария! Дэвэл дэня тути бахт бари!
31 És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK.
Акэ, ту авэґа пхари тай бэнёґа Чяворэ, и дэґа Лэсти Лав Исусо.
32 Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét;
Вов авэла баро, тай Лэ авэна тэ акхарэ Барэдэрэхкоро Чяво. Дэвэл Рай дэла Лэсти троно, пэ савэ бэшэлас тхагари Давидо, дад Лэхкоро.
И авэла Вов Тхагари дэ родо Иаковохкоро, и Тхагаримо Лэхкоро никала на пэрэачела. (aiōn g165)
34 Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?
Мария пхучля ангелостар: — Сар откада вса авэла, кала мэ чей и муршэ на джянав?
35 És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.
Ангело пхэнда лати: — Свэнто Фано сджяла упрал пэ тут, и зор Барэдэрэхкири ушарэла тут. И кодэлэсти Свэнто, Саво бэнёлапэ, акхарэлапэ Дэвлэхкэрэ Чявэґа.
36 És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez már a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak:
Акэ и Елизавета, тирэ родостар, пэ савя пхэнэнас «бичяворэнгири», шовто чён, сар ачиля пхари дэ пуранэн бэршэн.
37 Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.
Акэ, важ Дэвлэ нэнай нисо, соб Вов тэ на стерэл!
38 Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal.
Тунчи Мария пхэнда: — Дэвэл — муро Хулай, мэк авэла вса, сар ту пхэндан. Тай отджиля латар ангело.
39 Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;
Проджиля набут вряма, и Мария стидэняпэ тай сигэдэр джиля дэ форо Иудеенгоро, саво ачелас машкар плаен.
40 És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.
Тай авиля дэ цэр Захариястэ и наисардапэ Елизаветаґа.
41 És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;
Кала Елизавета шунда лакэрэ лава, подхукля чяворо тала лакэрэ їлэ, и пэ Елизавета сджиля Свэнто Фано.
42 És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.
Вой ваздэня пэхкоро ґласо тай пхэнда: — Бахтали ту машкар джювлен, тай бахтало Чяворо, Савэ ту пхиравэх тала тирэ їлэ!
43 És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?
Пала со манди кадыя бахт, со авиля мандэ Мурэ Раехкири дэй?
44 Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.
Кала ашундом тиро ґласо, тунчи ваздэняпэ чяворо дэ мурэ їлэ лошаґа.
45 És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.
Бахтали ту, колэсти со патинян и Раехкэрэ лавэсти и со авэла кади, сар Вов пхэнда!
46 Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,
И пхэнда Мария: — Ашарэл Рае води муро,
47 És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.
и лошавэл фано муро англа Дэвлэ мурэ, Саво фирисарэл ман.
48 Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.
Вов удыкхля ман, бутярня, сави нисо на ачел, и акана всавэрэ родуря пхэнэна, со бахтали мэ,
49 Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve!
кала шунэна, со Дэвэл Зорало стерда важ ман кадэва баро рындо. И свэнто исин Лав Лэхкоро!
50 És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik.
И родонэндэ, савэ полэн и трашан Лэстар, Вов обрисявэл ковло їло Пэхкоро!
51 Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat.
Барэ рындуря стерда Вов зоралэ вастэґа, розпхагля дрома пхутимаренди.
52 Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.
Вов счута раен лэнгэрэ трононэндар и ваздэня упрэ чёрэн,
53 Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.
бокхалэн чялярда лачимаґа, ай барвалэн мукля шушэ вастэнца.
54 Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról.
Авиля Лэсти пэ гындо тэ подрицарэ Израиле, бутярнэ Лэхкэрэ,
55 (A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké! (aiōn g165)
сар дэня Вов лав амарэ дадэнди, Авраамости тай лэхкэрэ родости пэ всавири вряма. (aiōn g165)
56 Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.
Мария просля латэ пашэ трин чён тай рисиля цэрэ.
57 Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat.
Тай авиля вряма Елизаветати тэ бэнё, и вой бэня чяворэ.
58 És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele.
Пашунэ мануша и родо лакоро шундэ, сар Рай дэня лати баро лачимо Пэхкоро, тай лошавэнас їтханэ лаґа.
59 És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni.
Пэ охто диво авиле вонэ тэ обчинэ чяворэ, и камле тэ дэ лэсти лав Захария, кади, сар акхарэнас лэхкэрэ дадэ.
60 És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.
Нэ Елизавета, лэхкири дэй, пхэнда: — Нат, дэн лэсти лав Иоанно.
61 És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.
Пхэндэ лати: — Ника дэ тумаро родо кади на акхарэн!
62 És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni?
Тай пхученас вастэнца лэхкэрэ дадэстэ, Захариястэ, камле тэ уджянэ лэстэ, сар вов камэл тэ акхарэ чяворэ.
63 Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.
Захария помангля сандёры важ лилэн тай чинда упрал: «Лэсти лав Иоанно». Всавэрэ прылиле када пала дыво.
64 És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.
Тунчи отмукля лэсти муй и чиб, и вов ачиля тэ дэдумэ тай тэ ваздэ слава Дэвлэсти.
65 És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.
И всавэрэн пашунэн облиля бари дар, и када вса розджиляпэ пав всавири Иудея плаенгири.
66 És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele.
Мануша, савэ шундэ вса кода, пхученас еджинэ пэстэ: — Каґа дурэдэр авэла кадэва чяворо? И Раехкоро васт сля пэ чяворэ.
67 És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván:
Ай Свэнто Фано сджиля пэ Захария, Иоаннохкэрэ дадэ, и вов ачиля тэ дэдумэ Дэвлэстар:
68 Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét,
— Тэлював англа Тут, Бахтало Рай, Дэвэл Израилехкоро! Ту авилян Тирэ манушэндэ тай фирисардан лэн.
69 És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,
Ваздэня важ амэн Фирисаре цэрэстар, савэстар исин Тиро бутярно Давидо,
зрицардан Тиро лав, саво Ту пхэнэґас дэ думутни вряма Тирэ свэнтонэ англунаренца, (aiōn g165)
71 Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek;
со фирисарэґа амэн врыжымашэндар, кодэлэндар, савэ вурыцён амэндар.
72 Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,
Вов сикавда ковло їло Пэхкоро амарэ дадэнди тай на бистарда, со спхангля лэнца Еджино Пэ Свэнтонэ заветоґа.
73 Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk,
Солаханя Вов Авраамости, амарэ дадэсти,
74 Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki.
со фирисарэла амэн врыжымашэндар, соб амэ битрашакаро тэ терах свэнто бути англа Лэстэ,
75 Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban.
соб тэ авэл амаро джювимо свэнто тай чячюно англа Лэхкоро Муй всавэрэ бэрша амарэ.
76 Te pedig kis gyermek, a magasságos Isten prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed;
И тут, чяворо, акхарэна Барэдэрэхкоро англунари, колэсти со ту джяґа англа Рае и лачярэґа Лэсти дром,
77 És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában.
и тховэґа Лэхкэрэ манушэнди дэ гындо, со Дэвэл злэл лэндар бэзимо и фирисарэла лэнгэрэ водя.
78 A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,
Пэхкэрэ ковлэ їлэстар Дэвэл бичалэла амэнди Кхам, Саво ваздэлапэ дэнзор,
79 Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!
и манушэнди, савэ мэрэн дэ калима, дэла одуд и сикавэла амэнди дром, саво анэл пачя.
80 A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.
Ай чяворо барёлас, тай фано лэхкоро ачелас зорало, и сля вов дэ шуки пхув ды кодыя вряма, кала трэбуни лэсти сля тэ сикавэпэ манушэнди дэ Израили.
