< Lukács 1 >

1 Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,
Loqꞌalaj Teófilo: E kꞌi ri winaq ri xkaj xkitzꞌibꞌaj pa cholaj ri tzijobꞌelil chrij ri qas xkꞌulmataj waral chiqaxoꞌl.
2 A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:
Are waꞌ ri xkikꞌut loq chiqawach ri qas xiꞌlow ronojel ri xkꞌulmatajik pa ri majibꞌal re, ri e tzijol taq re ri utz laj tzij.
3 Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus,
Ri in xuqujeꞌ sibꞌalaj utz rilik xuqujeꞌ usolixik xinbꞌano rech xinwetaꞌmaj ronojel ri ucholajil ri jastaq ri xkꞌulmatajik qas pa ri majibꞌal rech. Rumal waꞌ xinchomaj utzꞌibꞌaxik chawe pa ucholajil, nimalaj Teófilo,
4 Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.
rech kawetaꞌmaj ri qas tzij chrij ri kꞌutuꞌn ri yaꞌom chawe.
5 Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.
Pa taq ri qꞌij che riꞌ are taqanel ri Herodes pa ri Judea, kꞌo jun chꞌawenel cho ri Dios ubꞌiꞌ Zacarías jun chike ri wok e rijaꞌl ri Abías, ri rixoqil are ri Elisabet, rijaꞌl ri Aarón.
6 És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.
Kikꞌulajal e utz laj taq winaq, sukꞌ kanimaꞌ cho ri Dios. Xeniman che ronojel ri utaqanik ri Dios. Man kꞌo ta etzelal xkibꞌano.
7 És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten immár idős emberek valának.
Maj kꞌu e kal rumal cher ri Elisabet man kakwin taj kuya ral pa ri uwachulew xuqujeꞌ e nimaq taq winaq chik.
8 Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,
Jun qꞌijal ri Zacarías are tajin kapatanij pa ri Templo rech ri Dios rumal cher xuriq ri qꞌij are kapatanik ri uwo kaj.
9 A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.
Jacha ri kubꞌij ri naqꞌatajibꞌal kech ri chꞌawenelabꞌ cho ri Dios pa kiwiꞌ ri winaq, kakikꞌyaq rij jachin ri chꞌawenel kok bꞌik pa utemplo ri Dios chutzujik ri incienso.
10 És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;
Are tajin kaporox ri incienso, ri winaq ri kimulim kibꞌ tajin kakibꞌan apanoq chꞌawem cho ri Templo rech ri Dios.
11 Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől.
Are tajin kuporoj incienso ri Zacarías xukꞌut ribꞌ jun ángel choch, xtakꞌiꞌ pa ri wiqiqꞌabꞌ rech ri tzujbꞌal sipanik jaw ri kaporox wi ri incienso.
12 És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt.
Are xril ri Zacarías ri ángel, xkꞌaxir ranimaꞌ, sibꞌalaj xuxiꞌj ribꞌ.
13 Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.
Ri ángel xubꞌij che: Man kaxiꞌj ta awibꞌ. Ri achꞌawem xtataj rumal ri Dios. Kakꞌojiꞌ na jun akꞌojol rukꞌ ri awixoqil Elisabet, Juan kakoj che ubꞌiꞌ.
14 És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén;
Sibꞌalaj katkiꞌkot na rumal rech ri akꞌal, xuqujeꞌ e kꞌi winaq kekiꞌkot na we xkil uwach.
15 Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva.
Jeriꞌ rumal cher nim na uqꞌij cho ri Dios. Man kutij ta wi vino xuqujeꞌ tzam. Kanojisax na che ri Tyoxalaj Uxlabꞌixel are kꞌo chupam ri unan.
16 És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.
E kꞌi winaq aꞌj Israel ketzalij na rukꞌ ri Ajawxel ri kiDios rumal rech areꞌ.
17 És ez Ő előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.
Kanabꞌej na cho ri Ajawxel rukꞌ chuqꞌabꞌ xuqujeꞌ kwinem jetaq ri xya che ri Elías, kubꞌan na chi kesukꞌiꞌ ri tat nan kukꞌ ri alkꞌwaꞌlaxelabꞌ xuqujeꞌ kubꞌan na chi ri man keniman taj kakikꞌamawaꞌj ketaꞌmabꞌal chike ri sukꞌ taq winaq. Rech jeriꞌ ri winaq kakisukꞌumaj apanoq kibꞌ chirayeꞌxik ri Ajawxel.
18 És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős.
Ri Zacarías xubꞌij che ri ángel: ¿Jas kinbꞌan chi retaꞌmaxik chi qas kakꞌulmataj na we jastaq riꞌ? In in riꞌj achi chik, ri wixoqil xuqujeꞌ bꞌenaq chi ri ujunabꞌ.
19 És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.
Ri ángel xubꞌij: In in Gabriel, in kꞌo cho ri Dios chanim, areꞌ xintaqow loq chubꞌixik we utz laj taq tzij riꞌ chawe.
20 És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben.
Rumal kꞌu cher man xakoj ta ri xinbꞌij chawe, katmemar kan chanim, man katkwin taj katchꞌawik, ka chi kꞌol na ri akꞌal kꞌa te riꞌ kajaqataj ri achꞌabꞌal. Kakꞌulmataj na ri nutzij pa ri qꞌotaj ri kajawatajik.
21 A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.
Ri winaq ri aꞌyeninaq ri Zacarías xemayijanik rumal cher maj ri kel loq.
22 És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő csak integetett nékik, és néma maradt.
Are xel loq, man kakwin ta chik kachꞌawik. Xaq pa memal tzij chik xtzijon kukꞌ, xkichomaj kꞌut chi xa xril jun kꞌutbꞌal pa ri Tyoxalaj kꞌolibꞌal.
23 És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza.
Are xtoꞌtaj ri Zacarías che ri patanijik pa ri Templo, xtzalij cho rachoch.
24 E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván:
Ikꞌowinaq chi jun janipa qꞌij, ri Elisabet rixoqil ri Zacarías xkanaj yawabꞌ ixoq. Ri Elisabet jobꞌ ikꞌ xaq cho rachoch xkꞌojiꞌ wi.
25 Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben reám tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.
Sibꞌalaj utz ri wAjaw, xinresaj pa ri nukꞌixibꞌal rech man kinkiyoqꞌ ta chi ri winaq, xcha ri Elisabet.
26 A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret,
Pa ri uwaq ikꞌ rech ri uyawajik ri Elisabet, xtaq loq ri ángel Gabriel pa Nazaret, jun leꞌaj ri kꞌo pa Galilea.
27 Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.
Xopan rukꞌ jun qꞌapoj ali, ubꞌiꞌ María, ri tzꞌonom chik rumal jun achi ubꞌiꞌ José, jun rijaꞌl ri Taqanel David.
28 És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.
Ri Gabriel xukꞌut ribꞌ choch ri María, xubꞌij che: ¡Rutzil awach, at jun ixoq chaꞌtalik, ri Ajawxel kꞌo awukꞌ!
29 Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?!
Ri María xsach ukꞌuꞌx, xkꞌaxkꞌobꞌ ranimaꞌ, xuchomaj rij ri kubꞌij ri ángel.
30 És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.
Ri ángel xubꞌij che: ¡Man kaxiꞌj ta awibꞌ María, at chaꞌtal rumal ri Dios!
31 És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK.
Katiktaj na jun akꞌal chawe, kalax na, kakoj Jesús che ubꞌiꞌ.
32 Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét;
Kanimar na uqꞌij, kabꞌix na ukꞌojol ri Nimalaj Dios che. Ri Ajawxel Dios kukoj na che nim taqanel jetaq ri qamam David.
33 És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen! (aiōn g165)
Amaqꞌel kataqan na puꞌwiꞌ ri tinimit Israel, ri utaqanik maj ukꞌisik. (aiōn g165)
34 Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?
Ri María xubꞌij: ¿Jamo riꞌ kakꞌulmataj we riꞌ? Man in kꞌolinaq ta in rukꞌ achi.
35 És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.
Ri ángel xubꞌij che: Ri Tyoxalaj Uxlabꞌixel kaqaj na loq paꞌwiꞌ. Ri ukwinem ri nimalaj Dios katuchꞌuq na. Rumal riꞌ, ri neꞌ riꞌ ri kakꞌojiꞌ na, jun Tyoxalaj akꞌal, xuqujeꞌ kubꞌiꞌnaꞌj na Ralkꞌwaꞌl ri Dios.
36 És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez már a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak:
Ri Elisabet ri awachalal xkanaj yawabꞌ winaq pa ri uriꞌjobꞌnaqil. Waqibꞌ ikꞌ chik yawabꞌ winaq pune xbꞌix che kumal ri winaq chi man kakwin taj kuꞌya ral pa ri uwachulew.
37 Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.
Maj jun jastaq ri mat kakwin ri Dios che ubꞌanik.
38 Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal.
Ri María xubꞌij: In patanil rech ri Ajawxel. Kꞌulmataj wukꞌ ronojel ri xabꞌij. Ri ángel xtzalijik.
39 Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;
Kebꞌ oxibꞌ qꞌij chik ikꞌowinaq we kꞌulmatajem riꞌ, ri María xeꞌ pa taq ri juyubꞌ pa ri tinimit rech Judea.
40 És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.
Are xopan chilaꞌ, xok bꞌik pa ri rachoch ri Zacarías, xuya rutzil uwach ri Elisabet.
41 És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;
Are xuta ri Elisabet ri rutzil wach ri xya rumal ri María, xchꞌoplaj ri ral chupam, xnoj kꞌut che ri Tyoxalaj Uxlabꞌixel.
42 És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.
Ri Elisabet xuraq uchiꞌ chech kiꞌkotemal, xubꞌij che ri María: Sibꞌalaj at tewchiꞌtalik chikiwach konojel ri ixoqibꞌ. Xuqujeꞌ tewchiꞌtal ri awal.
43 És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?
¿Jas che xya bꞌe chwe, kinulusolij ri unan ri Wajaw?
44 Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.
Are xinta ri rutzil nuwach xuyaꞌo, xchꞌoplaj ri nuneꞌ ri kꞌo chinupam xchꞌoplaj che kiꞌkotemal.
45 És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.
Sibꞌalaj at tewchiꞌtalik rumal cher xakojo chi ri Ajawxel kubꞌan ri xuchiꞌj chawe.
46 Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,
Ri María xubꞌij: Ri wanimaꞌ sibꞌalaj kuqꞌijilaꞌj ri Ajawxel.
47 És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.
Sibꞌalaj kakiꞌkot ri wanimaꞌ pa ri nuDios, nukolonel.
48 Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.
Xel ukꞌuꞌx che we patanijel rech ri man nim ta uqꞌij. Konojel kꞌu ri winaq kakibꞌij na riꞌ chwe chi in tewchiꞌtalik.
49 Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve!
Jeriꞌ rumal cher ri Tyox xuqujeꞌ kwinel laj Dios xubꞌan nimalaj taq jastaq wukꞌ.
50 És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik.
Kutoqꞌobꞌisaj kiwach konojel ri winaq ri e kꞌolik xuqujeꞌ ri kekꞌojiꞌ na. Ri winaq kakimochꞌ kibꞌ choch.
51 Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat.
Rukꞌ ri utelebꞌ xubꞌan nimalaj taq jastaq, xusach kiwach ri winaq ri nimal chike xuqujeꞌ ri kakinimarisaj kibꞌ.
52 Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.
Xresaj ri taqanik pa kiqꞌabꞌ ri nimaꞌq kibꞌanik, xuya kiqꞌij ri winaq ri nim taj kiqꞌij.
53 Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.
Xuya jastaq kech ri kenumik, maj ke ri qꞌinomabꞌ xuyaꞌo.
54 Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról.
Xutoꞌ ri utinimit Israel, man xsachan ta che ubꞌanik ri utzilal kukꞌ.
55 (A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké! (aiōn g165)
Jeriꞌ xubꞌano rumal cher xuchiꞌj kan che ri qamam Abraham xuqujeꞌ amaqꞌel chike ri e rijaꞌl chi jewaꞌ kubꞌan na. (aiōn g165)
56 Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.
Ri María xkanaj kan oxibꞌ ikꞌ rukꞌ ri Elisabet kꞌa te riꞌ xtzalij cho rachoch.
57 Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat.
Are xopan ri qꞌij, kakꞌojiꞌ ri ral ri Elisabet, xalax ri ral, ala ri ral.
58 És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele.
Ri ukꞌulja ri Elisabet xuqujeꞌ ri e rachalal xekiꞌkotik are xketaꞌmaj chi ri Dios sibꞌalaj xutoqꞌobꞌisaj uwach ri Elisabet.
59 És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni.
Are xtzꞌaqat wajxaqibꞌ uqꞌij ri neꞌ, xkimulij kibꞌ rech kakilo kakoj retal, xkaj kꞌut xkikoj Zacarías che ubꞌiꞌ, jetaq ri ubꞌiꞌ ri utat.
60 És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.
Ri Elisabet kꞌut xubꞌij: ¡Man je ta riꞌ! Juan kubꞌiꞌnaꞌj we akꞌal riꞌ.
61 És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.
¿Jas che? xecha ri winaq. Man kꞌo ta jun chike ri awachalal jeriꞌ ubꞌiꞌ.
62 És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni?
Pa memal tzij kꞌut xkita che ri utat ri akꞌal jas ubꞌiꞌ ri ukꞌojol kukojo.
63 Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.
Ri Zacarías xuta jun chꞌaqaꞌp tzꞌalam chike rech kutzꞌibꞌaj choch jas ri bꞌiꞌaj. Sibꞌalaj xemayijan kꞌut are xkilo ri xutzꞌibꞌaj “Juan ubꞌiꞌ.”
64 És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.
Aninaq xjaqataj ri uchꞌabꞌal ri Zacarías, xuchapleꞌj uqꞌijilaꞌxik ri Dios.
65 És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.
Xtzijox kꞌu ronojel we kꞌulmatajem riꞌ pa taq ri tinimit ri kꞌo pa taq ri juyubꞌ rech Judea, konojel ri e kuꞌl ja xkixiꞌj kibꞌ.
66 És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele.
Konojel ri winaq ri xetowik kakitatabꞌela chibꞌil taq kibꞌ: ¿Jas kux we akꞌal ri? Jeꞌ xkibꞌij waꞌ rumal qꞌalaj chi ri Ajawxel Dios kꞌo rukꞌ ri akꞌal.
67 És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván:
Ri Zacarías, ri utat ri akꞌal, xnoj che ri Uxlabꞌixel, xubꞌij:
68 Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét,
Chiqꞌijilaꞌj ri Ajawxel, ri Dios rech ri tinimit Israel, xusolij ri utinimit, xutoꞌo pa ri qꞌoxom.
69 És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,
Xutaq loq jun kwinel laj kolonel rijaꞌl ri patanil rech, David.
70 A mint szólott az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak, (aiōn g165)
Are waꞌ ri xuchiꞌj loq ri Dios chi kichiꞌ ri tyoxalaj taq qꞌalajisal taq rech ri utzij, ojer. (aiōn g165)
71 Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek;
Kujutoꞌ na pa kiqꞌabꞌ ri e qakꞌulel, xuqujeꞌ pa kiqꞌabꞌ ri kaketzelaj qawach.
72 Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,
Rech kutoqꞌobꞌisaj kiwach ri e qamam rumal cher xnaꞌtaj che ri chꞌekom tzij ri xubꞌano.
73 Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk,
Are waꞌ ri chꞌekom tzij xubꞌan kan rukꞌ ri qamam Abraham.
74 Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki.
Xujesax na pa kiqꞌabꞌ ri qakꞌulel rech kaqapatanij ri Dios man rukꞌ ta xibꞌin ibꞌ,
75 Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban.
rukꞌ jun tyoxalaj kꞌaslemal xuqujeꞌ sukꞌal, pa ronojel qꞌij rech ri qakꞌaslemal.
76 Te pedig kis gyermek, a magasságos Isten prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed;
At, nukꞌojol, kabꞌix na qꞌalajisal rech ri utzij ri nimalaj Dios chawe, kasukꞌumaj na apanoq ri ubꞌe ri Ajawxel.
77 És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában.
Katzijoj na jas kakibꞌan ri winaq rech kekolotajik xuqujeꞌ kekuyutaj che ri kimak.
78 A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,
Tyox che ri utoqꞌobꞌ ri Dios, katunan na ri tunal rech pa ri kaj, chiqaxoꞌl.
79 Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!
Kuꞌtunaj na ri e kꞌo pa ri qꞌequꞌmal, pa ri uqꞌequꞌmal ri kamikal, xuqujeꞌ kukꞌam na qabꞌe pa ri ubꞌeal ri jaꞌmaril.
80 A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.
Xkꞌiy kꞌu ri Juan, sibꞌalaj xpe uchuqꞌabꞌ pa ri ranimaꞌ. Xkꞌojiꞌ pa ri katzꞌinow ulew kꞌa pa ri qꞌij are xukꞌut ribꞌ chkiwach ri winaq aꞌj Israel.

< Lukács 1 >