Jeremiás sir 5

1 Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!

Wspomnij, PANIE, na to, co nas spotkało. Spójrz i zobacz nasze pohańbienie.

2 A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.

Nasze dziedzictwo przypadło obcym, a nasze domy – cudzoziemcom.

3 Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.

Staliśmy się sierotami, bez ojca; nasze matki są jak wdowy.

4 Vizünket pénzért iszszuk, tűzifánkat áron kapjuk.

Własną wodę pijemy za pieniądze, nasze drwa za pieniądze kupujemy.

5 Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.

Prześladowanie ciąży na naszym karku. Pracujemy, [a] nie dają nam odpocząć.

6 Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.

Podawaliśmy rękę Egipcjanom i Asyryjczykom, aby nasycić się chlebem.

7 Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.

Nasi ojcowie zgrzeszyli, nie ma ich, a my nosimy ich nieprawość.

8 Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökből.

Niewolnicy panują nad nami, nie ma nikogo, kto by nas wybawił z ich ręki.

9 Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.

Z narażeniem życia szukamy swego chleba z powodu miecza [na] pustyni.

10 Bőrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.

Nasza skóra jak piec zaciemniła się od strasznego głodu.

11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban.

Kobiety na Syjonie hańbiono, a panny – w miastach Judy.

12 A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.

Książęta byli wieszani ich rękami, oblicza starszych nie uszanowano.

13 Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.

Młodzieńców wzięli do młócenia, dzieci padały pod [ciężarem] drewna.

14 A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni.

Starcy w bramach już nie siadają, młodzieńcy przestali [śpiewać] swoje pieśni.

15 Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.

Radość zniknęła z naszych serc, nasze pląsanie zamieniło się w żałobę.

16 Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!

Spadła korona z naszej głowy. Biada nam, bo zgrzeszyliśmy!

17 Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;

Dlatego nasze serce omdlewa, dlatego nasze oczy są zaćmione.

18 A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!

Z powodu spustoszonej góry Syjonu lisy chodzą po niej.

19 Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!

Ty, PANIE, trwasz na wieki, twój tron z pokolenia na pokolenie.

20 Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre?

Czemu zapominasz o nas na wieki i opuszczasz nas na tak długi czas?

21 Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.

Nawróć nas do siebie, PANIE, a będziemy nawróceni; odnów nasze dni, jak dawniej.

22 Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!

Czy odrzuciłeś nas całkowicie? Czy bardzo się na nas gniewałeś?