Birák 13

1 Az Izráel fiai pedig újra gonoszul cselekedtek az Úrnak szemei előtt, azért az Úr őket a Filiszteusoknak kezébe adá negyven esztendeig.

Avellin Israelten Pakai mitmun thilse jeng aboltauvin ahi. Hijeh chun Pakaiyin amaho chu Philistine te khut’ah apedoh tauvin ahileh amahon kum 40 sungin asungenthei lheh jengun ahi.

2 És élt ebben az időben egy férfiú Czórából, a Dán nemzetségéből való, névszerint Manoah, kinek felesége magtalan volt, és nem szült.

Hiche nikholai hin Manoah kiti Daan phungmi khat Zorah khopi sungah anachengin ahi. Ama jinu hin nao avop theipon chanei louvin aum lhonin ahi.

3 És megjelent az Úrnak angyala az asszonynak, és monda néki: Ímé most magtalan vagy, és nem szültél; de terhes leszesz, és fiat szülsz.

Pakai vantil khat Manoah jinu komah ahung kilah in hitin aseije, “Nangma chanei theilou hellin hitih chan’in ana umjong lechun tuahi gangtah a nao nahinvop ding chapa khat nahinding ahi.

4 Azért most megójjad magad, és ne igyál se bort, se más részegítő italt, és ne egyél semmi tisztátalant.

Hijeh chun chingtheijin, nangin ju hihenlang khamnathei dang ipi hijongleh don hihbeh in chuleh nehding kijahda thil ho chu nehih beh in.

5 Mert íme terhes leszesz, és fiat szülsz, és beretva ne érintse annak fejét, mert Istennek szenteltetett lesz az a gyermek anyjának méhétől fogva, és ő kezdi majd megszabadítani Izráelt a Filiszteusok kezéből.

Nangman nao hinvop in natin chapa khat nahin ding ahi, chuleh asam navopeh louhelding ahi. Ajeh chu amachu ahung penna patna athichan geija Nazir khat hina-a Pathenna kikatdoh ding ahi. Aman Philistine tea konna Israelte ahin huhdoh ding ahi,” ati.

6 És elment az asszony, és elbeszélte ezt férjének, mondván: Istennek egy embere jöve hozzám, kinek tekintete olyan volt, mint az Isten angyalának tekintete, igen rettenetes, úgy hogy meg sem mertem kérdezni, hogy honnan való, és ő sem mondotta meg nékem a nevét.

Hichun hiche numeinu chu alhai jellin ajipa aga hetsah tan ahi, “Pathen mikhat kakom’ah ahung kilah in, amachu Pathen vantil toh akilouvin, vetding tijat umtah ahi. Hoiya hungkon ham ti kana dongpon amanjong amin eiseipeh pon ahi.

7 És monda nékem: Íme terhes leszesz, és fiat fogsz szülni; azért most se bort, se más részegítő italt ne igyál, és semmi tisztátalant ne egyél, mert Istennek szentelt lesz az a gyermek, anyja méhétől fogva halála napjáig.

Ahinlah aman nao nahinvop ding chapa khat nahinding ahi ati. Jujong nadon louding khamnathei adang, ipi hijongleh nadon louding nehjong nanehlou ding ahi ati. Ajeh chu nachapa chu ahung penna patna athi nichan geija Nazir khat iding Pathenna kikat dohding ahi,” ati.

8 Manoah pedig az Úrhoz könyörgött, és monda: Kérlek, Uram! az Istennek amaz embere, a kit küldöttél volt, hadd jőjjön el ismét hozzánk, és tanítson meg minket, hogy mit cselekedjünk a születendő gyermekkel.

Hichun Manoah Pathen hengah atauvin aseitai, “Pakai, lungsettah in Pathen mipa chu avellin hungkit henlang ahung pengding chapang chungchang chu eiseipeh behen” ati.

9 És meghallgatá az Isten Manoah kérését, mert az Istennek angyala megint eljött az asszonyhoz, mikor az a mezőn ült, és az ő férje Manoah nem volt vele.

Pathen’in Manoah taona chu asangin avellin ajinu loulaija atoupetnin Pathen vantil chu ahung kilah kitnin ahi. Ahinla ajipa Manoah chu amanu komma ana umloupet ahi.

10 Akkor az asszony elsietett, és elfutott, és elbeszélé férjének, és monda néki: Ímé megjelent nékem az a férfiú, a ki a multkor hozzám jött.

Hijeh chun amanu chu gangtah in ajia koma alhai jallin agaseipeh in, “Nikhatna kakomma hungkilah a chu avellin ahung kitne” ati.

11 És felkelt, és elment Manoah az ő felesége után, és mikor odaért ahhoz a férfiúhoz, monda néki: Te vagy-é az a férfiú, a ki ez asszonynyal beszéltél? És monda: Én vagyok.

Manoah chu ajinu chutoh alelhai lhonnin adongtan ahi, “Nangmahi nikhatna kajinu komma hung kilah chu nahim?” tin ana dongin ahi. Aman ahin donbut nin “kahi” ati.

12 És monda Manoah: Ha beteljesedik ígéreted, miként bánjunk a gyermekkel, és mit cselekedjék ő?

Hijeh chun Manoah in hiti i nana dong tai, “Nathusei chu ahung guilhun teng hiche chapang chun ipi atoh dingham? chuleh itobanga hinkho amending ham?” tin ana dong tai.

13 Az Úrnak angyala pedig monda Manoáhnak: Mindentől, a mit csak mondottam az asszonynak, őrizkedjék.

Pakai Vantil chun ahin donbutnin, “Najinun atohding kaseipeh hochu phatah a ajuiding ahi,

14 Mindabból, a mi csak a bortermő szőlőből származik, ne egyék, és bort és más részegítő italt ne igyék, és semmi tisztátalant ne egyék. Mindazt, a mit parancsoltam néki, tartsa meg.

Amanun lengpithei tuija kon poupou chu anehlou ding chuleh ju hihenlang khamnathei adang itobang hijongleh adonlou ding chuleh athenglou poupou chu anehlou ding ahi” ati.

15 És monda Manoah az Úr angyalának: Kérlek, hadd tartóztassunk meg téged, hogy készítsünk néked egy kecskegödölyét.

Hiche jouchun Manoah in Pakai Vantil komma chun aseije, “Lungsettah in keinin naneh ding kelnou khat kahin honlhon tokah in hiche ahin umtadin” ati.

16 De az Úrnak angyala így szólt Manoáhhoz: Ha megmarasztasz is, nem eszem kenyeredből, és ha áldozatot készítesz, az Úrnak áldozd azt. Mert Manoah nem tudta, hogy az Úrnak angyala vala.

Pakai Vantil chun adonbutnin “anaum nange” ahilah ima kaneh louding ahi, hijeng jongleh Pakai komma kilhaina a pumgo thilto nabolthei lhon ding ahi” ati. (Manoah chun Pakai Vantil chu Pakai ahilam ahetlou ahi).

17 És monda Manoah az Úr angyalának: Kicsoda a te neved, hogy ha majd beteljesedik a te beszéded, tisztességgel illethessünk téged.

Hichun Manoah in Pakai Vantil komma chun “Namin ipi ham?” tin anadongin ahi. Ajeh chu hicheho jousehi ahung guilhun tengleh keinin naming hi kajabol thei lhonna dingin” ati.

18 És monda néki az Úrnak angyala: Miért kérdezősködöl nevem után, a mely olyan csodálatos?

Pakai Vantil chun adonbutnin, “Ipi dinga kamin neidoh ham? Nangin nahet dinga kidang val ding ahi” ati.

19 Mikor aztán Manoah a kecskegödölyét és ételáldozatot vette, és megáldozá azt egy sziklán az Úrnak: csodadolgot cselekedék Manoahnak és feleségének szeme láttára:

Hichun Manoah in kelnou khat toh lousoh ga themkhat toh ahin choijin song chunga chun Pakai kommah pumgo thilto din atohdoh lhontan ahi. Chutia chu Manoah teni nupan avetpet lhonchun Pakai chun thil kidang tah aboldoh tan ahi.

20 Tudniillik, mikor a láng felcsapott az oltárról az ég felé, az oltár lángjában felszállott az Úrnak angyala. Mikor pedig ezt meglátták Manoah és az ő felesége, arczczal a földre borultak.

Hichea maichamma konna meikong chu vanlanga akontou phat chun Pakai Vantil jongchu meikong lah a chun akaltou tan ahi. Manoah leh ajinun hichu amu lhon phatnin abohkhup lhonnin jana apelhon tai.

21 És többé nem jelent meg az Úrnak angyala Manoáhnak és feleségének. Ekkor tudta meg Manoah, hogy az Úrnak angyala volt az.

Vantil chu Manoah te nupa kommah avellin ahung kilah kittapon ahi. Hichun Manoah chun Pakai Vantil chu Pakai ahiti ahedoh tai.

22 És monda Manoah az ő feleségének: Meghalván meghalunk, mert az Istent láttuk.

Aman ajinu kommah hitin aseije, “Eini ithi teitei ding ahitai ajeh chu einin Pathen imulhon tan ahi” akiti lhon tan ahi.

23 Akkor monda néki az ő felesége: Ha meg akart volna ölni az Úr minket, nem fogadta volna el kezünkből az egészen égőáldozatot és az ételáldozatot, és nem mutatta volna nékünk mindezeket, sem pedig nem hallatott volna velünk ilyeneket.

Ahinlah ajinun, “Pakai chun eitha lhon ding ahilah kelnou leh lhosoh ga chu sangponte, aman eini komma jong hung kilah louding eini komma hitobang hojong abollou ding ahi” ati.

24 És szült az asszony fiat, és nevezé annak nevét Sámsonnak, és felnevekedék a gyermek, és megáldá őt az Úr.

Achapa chu ahungso phatnin amanun jong amin Samson asahtai, chuleh amachu ahung khanlet to kilhonin Pakaiyin phatthei aboh in ahi.

25 És kezdé az Úrnak lelke őt indítani a Dán táborában, Czóra és Estháol között.

Ama Zorah leh Eshtaol khopi teni kikah a Mahaneh-dan munna achen petnin Pathen lhagaovin amachu ahin hatdohsah tan ahi.