Jób 9
1 Felele pedig Jób, és monda:
And Job, responding, said:
2 Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?
Truly, I know that it is so, and that man cannot be justified compared with God.
3 Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.
If he chooses to contend with him, he is not able to respond to him once out of a thousand times.
4 Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?
He is understanding in heart and mighty in strength; who has resisted him and yet had peace?
5 A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában.
He has moved mountains, and those whom he overthrew in his fury did not know it.
6 A ki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.
He shakes the earth out of its place and its pillars tremble.
7 A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.
He commands the sun and it does not rise, and he closes the stars as if under a seal.
8 A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.
He alone extends the heavens, and he walks upon the waves of the sea.
9 A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
He fashions Arcturus, and Orion, and Hyades, and the interior of the south.
10 A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.
He accomplishes great and incomprehensible and miraculous things, which cannot be numbered.
11 Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre.
If he approaches me, I will not see him; if he departs, I will not understand.
12 Ímé, ha elragad valamit, ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?
If he suddenly should question, who will answer him? Or who can say, “Why did you do so?”
13 Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.
God, whose wrath no one is able to resist, and under whom they bend who carry the world,
14 Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?
what am I then, that I should answer him and exchange words with him?
15 A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz.
And if I now have any justice, I will not respond, but will beseech my judge.
16 Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;
And if he should listen to me when I call, I would not believe that he had heard my voice.
17 A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.
For he will crush me in a whirlwind and multiply my wounds, even without cause.
18 Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól.
He does not permit my spirit to rest, and he fills me with bitterness.
19 Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot?
If strength is sought, he is most strong; if equity in judgment, no one would dare to give testimony for me.
20 Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet.
If I wanted to justify myself, my own mouth will condemn me; if I would reveal my innocence, he would prove me depraved.
21 Ártatlan vagyok, nem törődöm lelkemmel, útálom az életemet.
And if I now became simple, my soul would be ignorant even of this, and my life would weary me.
22 Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt!
There is one thing that I have said: both the innocent and the impious he consumes.
23 Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását.
If he scourges, let him kill all at once, and not laugh at the punishment of the innocent.
24 A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az ő biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő?
Since the earth has been given into the hand of the impious, he covers the face of its judges; for if it is not him, then who is it?
25 Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.
My days have been swifter than a messenger; they have fled and have not seen goodness.
26 Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű.
They have passed by like ships carrying fruits, just like an eagle flying to food.
27 Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:
If I say: “By no means will I speak this way.” I change my face and I am tortured with sorrow.
28 Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem.
I have dreaded all my works, knowing that you did not spare the offender.
29 Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába?
Yet, if I am also just as impious, why have I labored in vain?
30 Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:
If I had been washed with snow-like waters, and my hands were shining like the cleanest thing,
31 Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem.
yet you would plunge me in filth, and my own garments would abhor me.
32 Mert nem ember ő, mint én, hogy néki megfelelhetnék, és együtt pörbe állanánk.
For even I would not answer a man who were like myself, nor one who could be heard with me equally in judgment.
33 Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettőnk között!
There is no one who could both prevail in argument and in placing his hand between the two.
34 Venné csak el rólam az ő veszszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem:
Let him take his staff away from me, and let not the fear of him terrify me.
35 Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így vagyok én magammal!
I will speak and I will not fear him, for in fearfulness I am not able to respond.
