Jób 7
1 Nem rabszolga élete van-é az embernek a földön, és az ő napjai nem olyanok-é, mint a béresnek napjai?
Wala bay lisod nga buluhaton sa tagsatagsa nga tawo sa yuta? Dili ba ang iyang mga adlaw sama sa mga adlaw sa sinuholang tawo?
2 A mint a szolga kívánja az árnyékot, és a mint a béres reményli az ő bérét:
Sama sa ulipon nga nagtinguha gayod sa landong sa kagabhion, sama sa sinuholang tawo nga nagapangita sa iyang suhol—
3 Úgy részesültem én keserves hónapokban, és nyomorúságnak éjszakái jutottak számomra.
busa naglahutay ako sa mga bulan sa kaalautan; gihatagan ako sa kagabhion nga puno sa kalisdanan.
4 Ha lefekszem, azt mondom: mikor kelek föl? de hosszú az estve, és betelek a hánykolódással reggeli szürkületig.
Sa dihang magahigda na ako, moingon ako sa akong kaugalingon, 'Kanus-a pa ako mobangon ug kanus-a ba matapos ang kagabhion?' Kanunay akong maglimbaglimbag hangtod sa pagkabanagbanag.
5 Testem férgekkel van fedve és a pornak piszokjával; bőröm összehúzódik és meggennyed.
Ang akong unod nalukop na sa mga ulod ug sa nagtibugol nga abog; ang mga nuka sa akong panit namurot na, unya namuto ug makaluod.
6 Napjaim gyorsabbak voltak a vetélőnél, és most reménység nélkül tünnek el.
Ang akong mga adlaw mas labing paspas kay sa lansadera sa maghahabol; milabay kini nga walay paglaom.
7 Emlékezzél meg, hogy az én életem csak egy lehellet, és az én szemem nem lát többé jót.
O Dios, hinumdomi ang akong kinabuhi nga usa lamang ka gininhawa; ang akong mga mata dili na makakita sa maayo.
8 Nem lát engem szem, a mely rám néz; te rám veted szemed, de már nem vagyok!
Ang mata sa Dios nga nagatan-aw kanako, dili na makakita kanako; ang mata sa Dios ilantaw kanako, apan mawala na ako.
Sama sa panganod nga mahurot ug mahanaw, mao usab kaninyo nga mokanaog sa Seol dili na gayod mobalik sa ibabaw. (Sheol h7585)
10 Nem tér vissza többé az ő hajlékába, és az ő helye nem ismeri őt többé.
Dili na gayod siya mobalik sa iyang pinuy-anan; ni makaila pa kaniya sa iyang dapit.
11 Én sem tartóztatom hát meg az én számat; szólok az én lelkemnek fájdalmában, és panaszkodom az én szívemnek keserűségében.
Busa dili ako mopugong sa akong baba; mosulti ako sa kaguol sa akong espiritu; mag-agulo ako sa kapait sa akong kalag.
12 Tenger vagyok-é én, avagy czethal, hogy őrt állítasz ellenem?
Dagat ba ako o usa ka mabangis nga mananap sa dagat nga magbutang ka man ug usa ka magbalantay alang kanako?
13 Mikor azt gondolom, megvigasztal engem az én nyoszolyám, megkönnyebbíti panaszolkodásomat az én ágyasházam:
Sa dihang moingon ako, 'Ang akong higdaanan molipay kanako, ug ang akong banig mohupay sa akong inagulo,'
14 Akkor álmokkal rettentesz meg engem és látásokkal háborítasz meg engem;
unya gihadlok mo ako sa mga damgo ug gilisang ako pinaagi sa mga panan-awon,
15 Úgy, hogy inkább választja lelkem a megfojtatást, inkább a halált, mint csontjaimat.
aron nga palabihon pa nako ang malumsan ug mamatay kay sa pagtipig niining akong kabukogan.
16 Utálom! Nem akarok örökké élni. Távozzál el tőlem, mert nyomorúság az én életem.
Giluod ako sa akong kinabuhi; dili na ako buot pa nga mabuhi sa kanunay; pasagdi ako nga mag-inusara kay kawang na man ang akong mga adlaw.
17 Micsoda az ember, hogy őt ily nagyra becsülöd, és hogy figyelmedet fordítod reá?
Unsa ba ang tawo nga gitagad mo man siya, nga gihunahuna mo man gayod siya,
18 Meglátogatod őt minden reggel, és minden szempillantásban próbálod őt.
nga gibantayan mo man siya matag buntag ug gisulayan sa matag gutlo?
19 Míglen nem fordítod el tőlem szemedet, nem távozol csak addig is tőlem, a míg nyálamat lenyelem?
Hangtod kanus-a ka pa ba mohunong sa pagsud-ong kanako, nga pasagdan mo akong mag-inusara hangtod nga matulon ko ang akong kaugalingong laway?
20 Vétkeztem! Mit cselekedjem én néked, oh embereknek őrizője? Mért tettél ki czéltáblául magadnak? Mért legyek magamnak is terhére.
Bisan kung nakasala ako, unsa man ang mabuhat niini alang kanimo, ikaw nga magbalantay sa katawhan? Nganong ako man ang imong gipunting, aron ba nga mahimo akong palas-onon alang kanimo?
21 És mért nem bocsátod meg vétkemet és nem törlöd el az én bűnömet? Hiszen immár a porban fekszem, és ha keresel engem, nem leszek.
Nganong dili mo man ako pasayloon ang akong kalapasan, ug kuhaon ang akong kasaypanan? Kay karon naghigda ako sa abog; magapangita ka pag-ayo kanako, apan mawala na ako.”
