Jób 6

1 Jób pedig felele, és monda:

Sa’an nan Ayuba ya amsa,

2 Oh, ha az én bosszankodásomat mérlegre vetnék, és az én nyomorúságomat vele együtt tennék a fontba!

“Da kawai za a iya auna wahalata a kuma sa ɓacin raina a ma’auni!

3 Bizony súlyosabb ez a tenger fövenyénél; azért balgatagok az én szavaim.

Ba shakka da sun fi yashin teku nauyi, shi ya sa nake magana haka.

4 Mert a Mindenható nyilai vannak én bennem, a melyeknek mérge emészti az én lelkemet, és az Istennek rettentései ostromolnak engem.

Kibiyoyin Maɗaukaki suna a kaina, ruhuna yana shan dafinsa; fushin Allah ya sauka a kaina.

5 Ordít-é a vadszamár a zöld füvön, avagy bőg-é az ökör az ő abrakja mellett?

Jaki yakan yi kuka sa’ad da ya sami ciyawar ci, ko saniya takan yi kuka in ta sami abincinta?

6 Vajjon ízetlen, sótalan étket eszik-é az ember; avagy kellemes íze van-é a tojásfehérnek?

Akan cin abinci marar ɗanɗano ba tare da an sa gishiri ba, ko akwai wani ƙanshin daɗi a cikin farin ruwan ƙwai?

7 Lelkem iszonyodik érinteni is; olyanok azok nékem, mint a megromlott kenyér!

Na ƙi in taɓa shi; irin wannan abinci zai sa ni rashin lafiya.

8 Oh, ha az én kérésem teljesülne, és az Isten megadná, amit reménylek;

“Kash, da ma Allah zai ba ni abin da nake fatar samu, da ma Allah zai biya mini bukatata,

9 És tetszenék Istennek, hogy összetörjön engem, megoldaná kezét, hogy szétvagdaljon engem!

wato, Allah yă kashe ni, yă miƙa hannunsa yă yanke raina!

10 Még akkor lenne valami vigasztalásom; újjonganék a fájdalomban, a mely nem kimél, mert nem tagadtam meg a Szentnek beszédét.

Da sai in ji daɗi duk zafin da nake sha ban hana maganar Mai Tsarkin nan cika ba.

11 Micsoda az én erőm, hogy várakozzam; mi az én végem, hogy türtőztessem magam?!

“Wane ƙarfi nake da shi, har da zan ci gaba da sa zuciya? Wane sa zuciya ne zai sa in yi haƙuri?

12 Kövek ereje-é az én erőm, avagy az én testem aczélból van-é?

Da ƙarfin dutse aka yi ni ne? Ko jikina tagulla ne?

13 Hát nincsen-é segítség számomra; avagy a szabadulás elfutott-é tőlem?!

Ina da wani ikon da zan iya taimakon kai na ne, yanzu da aka kore nasara daga gare ni?

14 A szerencsétlent barátjától részvét illeti meg, még ha elhagyja is a Mindenhatónak félelmét.

“Duk wanda ya ƙi yă yi alheri ga aboki ya rabu ta tsoron Maɗaukaki.

15 Atyámfiai hűtlenül elhagytak mint a patak, a mint túláradnak medrükön a patakok.

Amma’yan’uwana sun nuna ba zan iya dogara gare su ba, kamar rafin da yakan bushe da rani,

16 A melyek szennyesek a jégtől, a melyekben olvadt hó hömpölyög;

kamar rafin da yakan cika a lokacin ƙanƙara, yă kuma kumbura kamar ƙanƙarar da ta narke,

17 Mikor átmelegülnek, elapadnak, a hőség miatt fenékig száradnak.

amma da rani sai yă bushe, lokacin zafi ba a samun ruwa yana gudu a wurin.

18 Letérnek útjokról a vándorok; felmennek a sivatagba utánok és elvesznek.

Ayari sukan bar hanyarsu; sukan yi ta neman wurin da za su sami ruwa, su kāsa samu har su mutu.

19 Nézegetnek utánok Téma vándorai; Sébának utasai bennök reménykednek.

Ayarin Tema sun nemi ruwa, matafiya’yan kasuwa Sheba sun nema cike da begen samu.

20 Megszégyenlik, hogy bíztak, közel mennek és elpirulnak.

Ransu ya ɓace, domin sun sa zuciya sosai; sa’ad da suka kai wurin kuwa ba su sami abin da suka sa zuciyar samu ba.

21 Így lettetek ti most semmivé; látjátok a nyomort és féltek.

Yanzu kuma kun nuna mini ba ku iya taimako; kun ga abin bantsoro kuka tsorata.

22 Hát mondtam-é: adjatok nékem valamit, és a ti jószágotokból ajándékozzatok meg engem?

Ko na taɓa cewa, ‘Ku ba da wani abu a madadina, ko na roƙe ku, ku ba da wani abu domina daga cikin dukiyarku,

23 Szabadítsatok ki engem az ellenség kezéből, és a hatalmasok kezéből vegyetek ki engem?

ko kuma kun taɓa kuɓutar da ni daga hannun maƙiyina, ko kun taɓa ƙwato ni daga hannun marasa kirki’?

24 Tanítsatok meg és én elnémulok, s a miben tévedek, értessétek meg velem.

“Ku koya mini, zan yi shiru; ku nuna mini inda ban yi daidai ba.

25 Oh, mily hathatósak az igaz beszédek! De mit ostoroz a ti ostorozásotok?

Faɗar gaskiya tana da zafi! Amma ina amfanin gardamar da kuke yi?

26 Szavak ostorozására készültök-é? Hiszen a szélnek valók a kétségbeesettnek szavai!

Ko kuna so ku gyara abin da na faɗi ne, ku mai da magana wanda yake cikin wahala ta zama ta wofi?

27 Még az árvának is néki esnétek, és sírt ásnátok a ti barátotoknak is?!

Kukan yi ƙuri’a a kan marayu ku kuma sayar da abokinku.

28 Most hát tessék néktek rám tekintenetek, és szemetekbe csak nem hazudom?

“Amma yanzu ku dube ni da kyau, zan yi muku ƙarya ne?

29 Kezdjétek újra kérlek, ne legyen hamisság. Kezdjétek újra, az én igazságom még mindig áll.

Ku bi a hankali, kada ku ɗora mini laifi; ku sāke dubawa, gama ba ni da laifi.

30 Van-é az én nyelvemen hamisság, avagy az én ínyem nem veheti-é észre a nyomorúságot?

Ko akwai wata mugunta a bakina? Bakina ba zai iya rarrabewa tsakanin gaskiya da ƙarya ba?