< Jób 5 >

1 Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
Llama, pues, si hay quien te responda. ¿A cuál de los santos te dirigirás?
2 Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
Porque al necio le mata la cólera, y al fatuo la envidia.
3 Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
Yo vi al necio echar raíces, y al instante maldije su morada.
4 Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
Sus hijos no podrán prosperar; hollados serán en la puerta, sin haber quien los libre.
5 A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
Su cosecha la devoran los hambrientos, la hurtan detrás (del cerco) de espinos; y los sedientos se sorben su riqueza.
6 Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
Pues no del polvo nace la calamidad, ni del suelo brotan los trabajos,
7 Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
ya que el hombre nace para el trabajo, como el ave para volar.
8 Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
Yo (en tu lugar) acudiría a Dios, y a Él le encomendaría mi causa;
9 A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
Él hace cosas grandes e inescrutables, maravillas que nadie puede enumerar;
10 A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
derrama la lluvia sobre la tierra, y envía las aguas sobre los campos.
11 Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
Ensalza a los humildes Y eleva al afligido a lugar seguro;
12 A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
desbarata las tramas del astuto, para que sus manos no puedan realizar sus proyectos.
13 A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
Prende a los sabios en su propia red, y los designios de los arteros quedan frustrados.
14 Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
En pleno día tropiezan con tinieblas, andan a tientas al mediodía, como si fuese de noche.
15 A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
Entretanto (Dios) salva al desvalido de la espada de sus lenguas, y de la mano del poderoso.
16 Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
Por eso el débil tiene esperanza, y la injusticia tiene que callarse.
17 Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
Feliz el hombre a quien Dios corrige. No desprecies la corrección del Omnipotente.
18 Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
Él hace la llaga, y la venda; Él hiere y sana con sus manos.
19 Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
De seis angustias te sacará, y en la séptima no te tocará el mal.
20 Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
En tiempos de hambre te salvará de la muerte, y en la guerra, del poder de la espada.
21 A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
Te preservará del azote de la lengua, y no temerás si vinieren calamidades.
22 A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
Te reirás de la devastación y del hambre, y no temerás a las fieras salvajes.
23 Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
Pues estarás en alianza con las piedras del campo, y las fieras del campo vivirán en paz contigo.
24 Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
Conocerás que reina la paz en tu tienda; visitarás tus apriscos, y nada echarás de menos.
25 Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
Verás numerosa tu descendencia, y tu prole como la hierba del campo.
26 Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
Entrarás en el sepulcro en plena madurez cual gavilla segada a su tiempo.
27 Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.
Esto es lo que hemos visto. Así es. Óyelo bien y medítalo para tu provecho.”

< Jób 5 >